A csillagok keletkezése

28507

A csillagok olyan csillagközi molekulafelhőkben keletkeznek, mint pl. az Orion-köd vagy a Sas-köd. Ezek a felhők többnyire molekuláris hidrogénből állnak. Tömegük kb. 1%-át alkotja grafit-, jég- és szilikátszemcsékből álló por. A por szemcséinek mérete néhány mikrométer. A felhők igen stabil képződmények. Átlagos élettartamuk kb. 40 millió év.

{mp4remote}http://tudasbazis.csillagaszat.hu/files/images/tudastar-videok/asztrofizika/csillagok-szuletese/csillagkepzodes1.mp4{/mp4remote}

A megfigyelések azt mutatják, hogy a felhőkben sűrű magok vannak. Ezek kialakulása a csillagkeletkezés első fázisa, melyet nem ismerünk pontosan. A második fázis az, mikor a mag a saját gravitációja hatására kezd összehúzódni. Az összehúzódás elején a mag anyaga még annyira ritka, hogy a felszabaduló gravitációs energia szabadon kisugárzódik, ezért a mag hőmérséklete nem emelkedik. A folyamat először egy sűrűbb mag kialakulásához (protocsillag) vezet, melyre kevésbé sűrű anyag hullik.


Összehúzódó felhőmag, középpontjában a születő protocsillaggal 


Orion-köd, zsugorodó gázfelhőkkel 

A felhőnek kezdetben volt valamennyi impulzusmomentuma (perdülete). Összehúzódáskor a sugara jelentősen csökken, ami az impulzusmegmaradás törvénye miatt a forgási sebesség megnövekedésével jár. Ez azt eredményezi, hogy az összehúzódó felhő belapul. Kialakul a csillagmag és egy körülötte lévő anyagkorong az ún. akkréciós korong. Ekkor a csillag anyaga már olyan sűrű, hogy a sugárzás nem tud akadálytalanul kijutni belőle, ezért a felszabaduló gravitációs energia melegíti a protocsillagot, így az láthatóvá válik.


A Sas-köd. A sötét területek átlátszatlan molekulafelhők, amelyek elnyelik a távolabbi csillagok fényét 


A protocsillag és az akkréciós korong

{mp4remote}http://tudasbazis.csillagaszat.hu/files/images/tudastar-videok/asztrofizika/csillagok-szuletese/protopl_disk_ssc0408v3.mp4{/mp4remote}

Akkréciós korong születőfélben lévő protocsillag körül

Mikor a protocsillag belsejének hőmérséklete eléri a 10-15 millió kelvint, akkor megnő a hidrogén héliummá való átalakulásának valószínűsége és beindulnak a fúziós reakciók. Ezen a ponton az összehúzódás leáll, mivel a csillagban uralkodó nyomás ki tudja egyenlíteni a gravitáció hatását. A csillag megérkezik a fősorozatra. A csillagkörüli anyagkorong egy része ráhullik a csillagra. Másik részéből pedig a por- és gázrészecskék összeolvadása révén bolygócsírák, majd bolygók keletkeznek. Ezért mire a csillag eléri a fősorozatot, az akkréciós korong nagy része eltűnik. Ilyen módon alakult ki a Naprendszerünk is.


A Naprendszer kialakulásának fő fázisai

{mp4remote}http://tudasbazis.csillagaszat.hu/files/images/tudastar-videok/asztrofizika/csillagok-szuletese/protopl_disk_ssc0408v2.mp4{/mp4remote}

Akkréciós korong bolygókeletkezés közben

A csillagok többnyire csoportosan keletkeznek. Ennek az oka, hogy a felhő összehúzódás közben általában feldarabolódik és az egyes darabok egymástól függetlenül fejlődnek tovább. A csoportos csillagkeletkezés eredményeként jönnek létre az asszociációk (laza csoportok) és a nyílthalmazok (kötöttebb csoportok). Ilyen nyílthalmaz például a Fiastyúk.


Egy tipikus nyílthalmaz, a Fiastyúk. Területén az együtt született csillagok még nem szóródtak szét az űrben

Hozzászólás

hozzászólás