Városi fényektől távol, tiszta időben szabad szemmel kb. 2000 csillag látható az égen. Ezek – gyakran véletlen elhelyezkedésük ellenére – jellegzetes alakzatokat formálnak. Már az ókori kultúrák is megkülönböztették a csillagképeket, mint bizonyos egymáshoz közel mutatkozó csillagok alakzatait. A csillagos égen különleges helyet foglal el a Tejút. Ez az egész eget körben átszelő halvány csík nem más, mint saját Galaxisunk korongja, ahogyan azt mi is a korongon belülről szemléljük.
A déli égbolt csillagképeinek 1700 körüli ábrázolása
Az ókori görög csillagképekre épülő rendszerbe néhány középkori csillagkép is került; azonban máig kis módosításokkal úgy osztjuk be az eget, mint az ókori görögök. A csillagképek neve latin, és számos csillag neve arab eredetű, a középkor virágzó arab csillagászatának emlékét őrizve. Ez alól a hagyomány alól különleges kivételt képez azoknak a csillagképeknek a csoportja, amelyek annyira délre helyezkednek el, hogy megpillantásukhoz a trópusi égövbe kell utaznunk, és ezért a görög utazók még nem láthatták őket. Ezeket a nagy földrajzi fölfedezések korában nevezték el (közülük a legismertebb a Crux, magyarul a Dél Keresztje).
A XX. században a Nemzetközi Csillagászati Unió rögzítette a csillagképek rendszerét. Az új definíció szerint a csillagképek egy-egy adott égterületet jelentenek, amelynek határát égi koordinátákkal nagyon pontosan kijelölték – az új csillagtérképeken ezeket fel szokás tüntetni. A teljes égbolton 88 csillagkép van, ezek közül kb. 20 egyáltalán nem látható hazánkból. Mivel a csillagképek nem a fényesebb tagjaik által kijelölt alakzatok, hanem nagyobb égterületek, a vetélkedők beugratós kérdése, hogy hány csillagból áll egy csillagkép, természetesen nem értelmezhető.
Az állatövi csillagképek művészi ábrázolása
A Föld évente egy adott síkban, az Ekliptika síkjában járja körbe a Napot – ebből következik, hogy a Nap az éggömbön látszólag egy kör (ún. főkör) mentén mozog. A Nap útjába eső csillagoknak az ókori ember különleges jelentőséget tulajdonított, ezek az állatövi csillagképek.
Az állatövi csillagképek
Egy-egy csillagkép csillagai tőlünk eltérő távolságban helyezkednek el. Azonban szemünkkel a távolságot nem érzékeljük, ezért minden csillagot látszólag ugyanolyan messze, az éggömbre vetülve látunk – innen származik a gömb alakú ég ókortól a kora újkorig uralkodó elképzelése. A Göncölszekérre rá sem ismernénk, ha csillagait térben, valódi helyzetükben láthatnánk!
A Nagy Medve része, a Göncölszekér csillagai tőlünk különböző távolságra vannak
