Az Ia típusú szupernóva-robbanások létrejöttének egyik lehetséges módja fehér törpék alkotta kettős rendszerekhez köthető: a két komponens folyamatosan közelebb kerülve egymáshoz, egyre gyorsabban kering a közös tömegközéppont körül, míg végül egymásba spiráloznak, és a beinduló termonukleáris reakciók szétvetik mindkét csillagot. Az ilyen szoros, kompakt kettősök ugyanakkor még életükben is fontos információkkal szolgálhatnak a kutatók számára; többek között az intenzíven keresett gravitációs hullámok forrásai is lehetnek (az egyre rövidülő periódusidejű keringésből fakadó energiamennyiséget gravitációs hullámok formájában sugározzák ki a komponensek).
Az elmélet tetszetős, de eddig mindössze néhány szoros fehértörpe-párost sikerült fizikailag kimutatni Galaxisunkban – ez a szám a közelmúltban eggyel nőtt. A legújabb, ebbe a családba tartozó törpekettőst a University of Texas (Austin, USA), a Smithsonian Astrophysical Observatory (Cambridge, MA, USA) és az Instituto de Astrofísica de Canarias (IAC, Tenerife, Spanolország) kutatói találták meg a 6,5 méteres, arizonai MMT távcső és a texasi McDonald Obszervatóriumban lévő, 2,1 méteres Otto Struve Teleszkóp használatával készült felvételek és színképek elemzése során. A felfedezés nem véletlen volt, a kutatócsoport programszerűen keresi a szoros fehértörpe-párokat, s munkájuknak a most azonosított objektum lett az első gyümölcse.
A páros tagjai jelenleg mindössze 12 perces periódusidővel, mintegy 600 km/s-os kerületi sebességgel keringenek a közös tömegközéppont körül, és a számítások alapján kb. 900 ezer év múlva következik be megsemmisülésüket okozó összeolvadásuk.
Fantáziakép a legújabb ismert szoros fehértörpe-kettősről (David A. Aguilar, CfA)
A kutatók szerint – kiindulva az Ia-szupernóvák gyakoriságából – még számos hasonló rendszert kellene találniuk a programjuk során, így bizakodva várják a következő hónapok eredményeit.
Forrás: http://mcdonaldobservatory.org, 2011.07.13.
