A világegyetem lenyűgöző jelenségei gyakran túltesznek az emberek legvadabb fantáziáin is. A Csillagok háborújának Halálcsillagából kilövellő, bolygókat elpusztítani képes energiasugár például eltörpül bizonyos összeomló csillagokból származó valódi anyagnyalábok mellett. Egy ilyen kozmikus robbanás első néhány másodperce során annyi energia szabadul fel, amennyit a mi Napunk egész, több mint 10 milliárd éves élettartama alatt termel csak meg. Ezekben a sugarakban a fénysebesség 99 százalékánál is gyorsabban száguldhatnak az anyagrészecskék, az energia legnagyobb hányadát pedig az egészségre meglehetősen ártalmas, nagy áthatolóképességű, nagy energiájú gamma-fotonok hordozzák. Egy közeli gamma-kitörés könnyedén elsöpörhetné egy, a Földhöz hasonló bolygó egész légkörét.
E gigászok közül is kiemelkedik a 2019 januárjában észlelt, a valaha látott legnagyobb energiájú, legfényesebb és meglehetősen hosszantartó gamma-kitörés. Ezt az égi jelenséget több Föld körül keringő és földfelszíni műszer is észlelte, köztük a NASA Swift és Fermi űrtávcsövei, a NASA/ESA Hubble-űrtávcső, valamint a Kanári-szigetekhez tartozó La Palmán működő Major Atmospheric Gamma Imaging Cherenkov (MAGIC) távcső.
A GRB 190114C elnevezésű kitörést elsőként a világűrben keringő űrszondák észlelték. Az ezek adatait feldolgozó automatikus rendszer a gamma-kitörés kezdete utáni 22. másodpercben riadóztatta a földi utánkövető-távcsöveket. A Spanyolországhoz tartozó La Palma szigetén működő hatalmas méretű, de 64 tonnás tömegük ellenére mégis rendkívül gyors reagálású MAGIC Cserenkov-távcsövek a jelenség kezdetét követő 50. másodperctől már észlelték a célpontot. És ekkor jött a meglepetés: a MAGIC a mérések első néhány tíz másodpercében gamma-kitöréseknél korábban nem látott hatalmas energiájú, teraelektronvoltos (TeV) – több mint egy billió elektronvoltos (eV), a látható fény fotonjainál egybilliószor nagyobb energiájú – fotonokat észlelt. Noha ezzel a Cserenkov-távcsővel a gamma-tartományban végbemenő gyors lecsengés miatt csupán fél órán át lehetett látni a forrást, mégis ez a leghosszabb észlelt gamma-kitörés.
A csillagászok a GRB 190114C kivételesen nagy energiájának okát keresve a Hubble-űrtávcsővel is megvizsgálták a forrás tágabb környezetét. A megfigyelések arra mutatnak, hogy ez a hatalmas csillagrobbanás egy különösen sűrű kozmikus régióban ment végbe, egy tőlünk 5 milliárd fényévre lévő fényes, egy szomszédjával éppen ütköző galaxis centrumában. A galaxisok kölcsönhatása, az ütközés által kiváltott heves csillagkeletkezés, valamint az ezzel minden bizonnyal összefüggő szokatlan galaxisbeli elhelyezkedés fontos szerepet játszhattak a kitörés extrém tulajdonságaiban. Az asztrofizikusok folyamatosan vadásznak a legnagyobb energiájú gamma-kitörésekre. Ez a mostani, jó néhány csillagászati műszer együttes munkájával született megfigyelés az első TeV-os gamma-kitörésről komoly előrelépést jelent az ilyen robbanások, illetve azok közvetlen környezetének megértésében.