Meteoroid csapódott a Holdba a teljes holdfogyatkozáskor

A hétfő hajnali teljes holdfogyatkozást távcsőre szerelt elektronikus képrögzítő eszközökkel követő amatőrcsillagászok egy meteoroidnak a Hold felszínébe történt becsapódása által keltett felvillanást rögzítettek a már a teljes árnyékba került sötét oldalon.

10216

A hétfő hajnali teljes holdfogyatkozást távcsőre szerelt elektronikus képrögzítő eszközökkel követő amatőrcsillagászok egy meteoroidnak a Hold felszínébe történt becsapódása által keltett felvillanást rögzítettek a már a teljes árnyékba került sötét oldalon.

A Naprendszer égitestjeibe más kisebb égitestek ütköznek, így a légkör által nem védett égitestek felszínét gyakran elérik az óriási sebességgel száguldó kisebb-nagyobb kozmikus törmelékdarabok.

A Hold felénk forduló, de a Nap által meg nem világított oldalán feltűnő, ha néha egy kis törmelékdarab becsapódik, és a másodperc töredékéig tartó fényfelvillanást okoz; a mai, modern teleszkópokkal és elektronikus képrögzítő technikák segítségével ezeket már meg lehet figyelni. Nem is kell túl nagy távcső ehhez, amatőrcsillagászok által elérhető műszerek is elegendőek lehetnek.

Ez történt most a hétfő hajnali teljes holdfogyatkozáskor is, amikor a már bolygónk teljes árnyékkúpjába merülő és elsötétülő Holdon Petr Horálek cseh fizikus és amatőrcsillagász égi kísérőnk elsötétült oldalán egy meteoroid váratlan becsapódásának felvillanását rögzítette. Mivel Közép-Európából a mostani teljes holdfogyatkozást csak részben lehetett követni, ezért célszerű volt a fogyatkozás teljes időtartamának végigkövetésére az Atlanti-óceán térségébe vagy az amerikai kontinens keleti partjaira utazni. Így tett Petr Horálek is, aki a Zöldfoki-szigetekhez tartozó Boa Vista szigetén szerencsés körülmények között, tiszta égbolt mellett figyelte meg a teljes holdfogyatkozást és a váratlan fényfelvillanást a holdkorongon. A meteoroid becsapódásának megfigyeléséhez már kis műszer is elegendőnek bizonyult, és persze nagy szerencse is kellett hozzá, hogy a másodpercnél rövidebb ideig tartó felvillanást pont akkor „kapja el” a felvétel. A megfigyelést egy igen kitűnő optikájú, rég ismert és bevált orosz MTO 1100-as (f/10,5) tükörobjektívvel, Canon EOS 6D digitális fényképezőgéppel, ISO 800 érzékenységgel és 15 másodperces expozíciós idővel készítette. A felvétel közepe 04:41:43 világidőkor volt és a hosszú expozíció azért kellett, mert akkorra a fogyatkozás teljes árnyéka már halvánnyá, sötétté tette a Holdat. A Hold követését egy Vixen GP-2 mechanika, tengelyrendszer tette lehetővé.

Meteoroid becsapódásának fényfelvillanása a teljes árnyékba merülő Holdon a 2019. január 21-i hajnali holdfogyatkozáskor. A felvételt 04:41:43 UT-kor Petr Horálek készítette a Zöldfoki szigetekhez tartozó Boa Vista szigeten egy MTO 1100-as (f/10,5) tükörobjektívvel, Canon EOS 6D DSLR-rel, ISO 800 érzékenységgel és 15 s expozíciós idővel. A bal oldali kis képen a teljes holdkorong felvétele látható, erről kinagyítva a holdi becsapódás fényfelvillanása is látszik (jobb oldali kis kép). A holdi észak jobbra felfelé van (kép: Petr Horálek honlapja)

Fontos, hogy Petr Horálek felvételén kívül szerencsésen még mintegy egy tucatnyi, ettől független felvétel is megerősíti ennek a holdi becsapódásnak és a vele kapcsolatos fényfelvillanásnak a megtörténtét. Ezek közül a legélesebb felvételt a holland Christian Fröschlin készítette, aki „városi” amatőrcsillagászként egy 15 emeletes ház erkélyén végezte a teljes holdfogyatkozás megfigyelését egy Celestron 8 (C8), vagyis egy kb. 20 cm-es Schmidt-Cassegrain (SCT) távcsővel.

A Christian Fröschlin által készített felvételen határozottan látszik a holdi becsapódás keltette fényfelvillanás a holdperem közelében, bal oldalon, 9 óra irányában. A felvétel egy Celestron 8 (C8) SCT-vel készült a 2019. január 21-i, hétfő hajnali teljes holdfogyatkozáskor. A holdperem bal felső széle közelében egy háttércsillagnak a holdkövetés miatt a felvétel közben elhúzódó nyoma látszik (kép: Christian Fröschlin)

Javában „városi csillagászat” az, ahogyan a 15. emeleti teraszról Christian Fröschlin a mostani teljes holdfogyatkozást megfigyelte. A 15. emeletről jó rálátás nyílt a lenyugváshoz készülő, de még fogyatkozó Holdra.

Christian Fröschlin a 15. emeleti erkélyen felállított Celestron 8 (C8) SCT-vel figyeli a 2019. január 21. hétfő hajnali teljes holdfogyatkozást (kép: Christian Fröschlin).

A mostani holdi fényfelvillanással kapcsolatba hozható holdi becsapódás helyét Justin Cowart amerikai geológus és amatőrcsillagász határozta meg. A becsapódás a mintegy 11 km átmérőjű Lagrange H kráter közelében történt. A becsapódás becsült közelítő holdrajzi koordinátái: déli szélesség 29,47 fok, nyugati hosszúság 67,7 fok, ennek a helynek mintegy 4 km-es környezetében képződhetett egy új, kis becsapódási kráter. A NASA Hold körül keringő LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) szondája későbbi részletes felvételein talán azonosítani lehet majd a friss holdkrátert, amelyet a mostani becsapódás hozott létre.

Gratulálunk a hétfő hajnali teljes holdfogyatkozás megfigyelése közben történt holdi becsapódás felfedezéséhez és a becsapódás helyének azonosításához! Az alábbi képen Christian Fröschlin, Petr Horálek és Justin Cowart látható.

A hétfő hajnali teljes holdfogyatkozáskor történt holdi meteoroid-becsapódás fényfelvillanásának megfigyelői (balról jobbra): Christian Fröschlin, Petr Horálek és a becsapódás helyét azonosító Justin Cowart (kép: l. forrásokban megjelölt internetes oldalak)

Egyébként a Holdat bármikor eltalálhatják meteoroidok, amelyek által keltett fényfelvillanásokat a NASA észlelőhelyei és néhány, erre a célra szakosodott európai obszervatórium is megfigyelnek. Az ilyen felvillanások gyakoriságát mutatja, hogy már 2-3 órás megfigyelés után bekövetkezhet egy becsapódás a Holdon. A becsapódó kis testek, meteoroidok a teniszlabdától a nagyobb kőtömbök (néhány deciméteres-méteres) méretéig terjednek, mozgási energiájuk pedig néhány tonna TNT robbanással egyenértékű. (1 tonna TNT 4,184 × 10^9 joule, vagyis 4,184 gigajoule energiával egyenértékű.)

Magyarországon a „Kozmikus hatások és kockázatok” c. GINOP-projekt keretében kutatják majd a holdi becsapódásokat az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont együttműködésében. A tervek szerint egy 0,8 m-es robotteleszkóppal és speciális kamerával fogják észlelni a Hold felénk forduló, de még éppen meg nem világított részén feltűnő rövid felvillanásokat. A műszerek 2019 tavaszán kerülnek felállításra, így az első hazai eredmények is rövidesen várhatóak.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Itt az MCSE-tagság megújításának időszaka – új belépőket is szeretettel várunk! Tagjaink egyik illetménykiadványa a Meteor csillagászati évkönyv 2019, benne számos hasznos olvasmánnyal, előrejelzéssel a jövő év égi jelenségeiről, látványosságairól.
http://www.mcse.hu

Hozzászólás

hozzászólás