Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája sikeresen randevúzott a célüstökösével és a tervek szerint legalább egy évig az üstökösmag közelében maradva részletesen vizsgálja és követi az üstökös aktivitásának alakulását. A nemzetközi Rosetta űrprogram sikeréhez magyar kutatók és mérnökök is jelentősen hozzájárultak.
Több mint tíz évi, mintegy 6,4 milliárd kilométer hosszú bolygóközi út után az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta üstökösprogramja 2014. augusztus 6-án egy újabb és igen fontos eseményéhez érkezett: a szonda sikeresen randevúzott célpontjával, a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökössel (67P röviden), vagyis az üstökösmag közelében pályára állt. Ez a pálya nem a klasszikus Kepler-féle ellipszispálya, hanem egy nagyon összetett pálya, ugyanis a mintegy 3×5 kilométer méretű üstökösmag csekély tömege nem képes a szondát „holdjává” tenni és üstökösmag körüli pályán megtartani.
Ezért a szonda úgynevezett „piramisszerű” pályákon fog mozogni a hajtóművének rendszeres bekapcsolásával. Ez a pálya különböző élhosszúságú tetraéderek kissé ívelt éleiből tevődik össze, és a csúcspontokban pályakorrekciókat fog majd végrehajtani a szonda, vagyis a hajtóművével „rásegítve” marad a mag közelében. A pályakorrekciók után a tetraéder egy másik oldaléle mentén folytatja tovább a lassú mozgását az üstökösmag közelében, s eközben képfelvételeket készít, illetve műszerei az üstökösmag környezetében végeznek méréseket.
Mivel ennek a bonyolult pályának a kialakítására sok-sok pályakorrekcióra van szükség, ezért ez rendkívül hajtóanyag igényes folyamat. Szerencsére a Rosetta tökéletes startja, valamint a Föld és a Mars közelében végzett „hintamanőverek” eredményeként az eddigi hosszú bolygóközi útja során igen kevés üzemanyagot kellett elhasználni, így van bőven hajtóanyag a szonda további sok pályamanőveréhez.
Különösen fontos az üstökösmag megismerése a Philae leszállóegység 2014. november 11-re tervezett leszállásának előkészítésére, s ehhez 100 kilométernél is közelebb kell kerülni az üstökösmaghoz a Rosetta keringő egységének.
Az Rosetta és az üstökös randevújának utolsó pályakorrekciói 2014. augusztus 6-án földi időben 11:00 UT-kor kezdődtek, amelynek során tíz kisebb korrekciós manőverre került sor (OCM: Orbit Correction Maneuver). Ennek következményeként a szonda az üstökösmag közelében maradt. A sikeres randevút megerősítő jel mintegy 30 percen belül megérkezett az ESA darmstadti Repülésirányító Központjába. Az üstökös a Rosetta- szondával való találkozás idején a Naptól 3,60 CsE-re, a Földtől pedig 2,70 CsE-re járt, napközelben pedig 2015. augusztus 13-án 1,24 CsE távolságra lesz a Naptól.
Egyébként a Rosetta kamerái és más fedélzeti műszerei az üstökös megközelítése során már eddig is sok érdekes képet és mérési adatot küldtek a Földre. Az elmúlt napokban készített közeli felvételeken az üstökösmag felszínén egyre több részletet látszik.
A Naprendszerről szerzett ismereteink oroszlánrészét űreszközöknek köszönhetjük. Ehhez járul most hozzá az Rosetta üstökösprogram, amely egyébként az ESA kulcsfontosságú és mérföldkő jelentőségű programja. Amint azt Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója mondta, „űrszondáink vannak a Merkúrtól az üstökösig… ez nagyon fontos dolog, hiszen űrszondákat kell kiküldeni a Naprendszerbe, hogy a Föld történetét megérthessük”. A Rosetta űrprogram sikere fontos eredménye a hazai űrkutatásnak is, hiszen magyar tudósok és mérnökök munkája is hozzájárul a program sikeréhez.
Forrás:
A Rosetta szonda üstökös randevúja (ESA TV élő, Universe Today, 2014.08.06.)
Kpacsolódó interntes oldal:
GYORSHÍR: Megérkezett a Rosetta