A felhők felett mindig hullanak a csillagok

10482

A tartós borult idő miatt egymás után maradunk le érdekes csillagászati jelenségekről, vagy csak önmagában a csillagos égbolt látványáról. A Geminidákból éppenséggel semmit sem láttunk „idelenn”. És „odafenn”?

Csernok Gyula, Csóványos

Az utóbbi hetek „időállásáért” felelős hidegpárna jelensége hazánkba egyhangú, szürke, borongós időjárást hozott a Geminida meteorraj maximumának napjára, óráira is. Idelent legalábbis, alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban. Ennek az időjárási helyzetnek a sajátsága ugyanis, hogy míg az alacsonyabban fekvő területeken szürke, felhős időt tapasztalunk, addig a magasabb hegycsúcsaink, jellemzően 700-800 m felett, sok esetben szigetként kilógnak a ködpaplan tengeréből.

A webkamerák tanúsága szerint nem volt ez másként december 13-án sem. Így végül a Geminidák látványának reményében nekiindultam, hogy kibabráljak a ködfelhőzettel. Egy kaptatós túra után a Csóványos csúcsáról, a ködtenger fölé jutva, ragyogó égbolt mellett több száz meteort sikerült megfigyeltem a hajnali órákban. Ezek közül a legfényesebbek láthatók a kompozit felvételen. 2020.12.14. 1:30-3:30 EOS 5D Mark IV, 14mm, f/2,8; ISO 8000, 30 mp.

Hozzászólás

hozzászólás