A Hold “legnedvesebb” helye

751

A Mare Humorum, a Nedvesség Tengere a holdfelszín egyik legérdekesebb becsapódási medencéje.

Kónya Zsolt, Dévaványa

A Mare Humorum (Nedvesség Tengere) északi szélén fekvő Gassendi a legtöbbet észlelt kráter a Holdon. Nem véletlenül. Félelmetesen szép látványt nyújt, mint valami hatalmas méretű várrom, mely eredetileg arra rendeltetett, hogy a Mare Humorumot vigyázza. Átmérője 110 kilométer, ugyanakkor csak 1860 méter mély. Az összetett központi csúcs még kis műszerekkel is jól megfigyelhető. A kráter alját keresztül-kasul szabadalja a Gassendi-rianás – ez Kónya Zsolt most bemutatott kitűnő felvételén is látható. A Gassendi-kráter szép példája az úgynevezett FFC-krátereknek. Az FFC (Floor-Fractured Crater) kráterek alja a keletkezésük után vulkanikus módosuláson ment keresztül. Ez magyarul annyit jelent, hogy a mélyből bazaltos magma nyomult fel, teljesen, vagy részben elöntve a krátert, majd későbbi magmabenyomulások megemelték a kráter alját, összetörve ezzel a kőzeteket. Az FFC-kráterek mindig becsapódási medencék szélén találhatóak.

A Mare Humorumnak természetesen semmi köze nincs a nedvességhez, költői elnevezését a XVII. században kapta, és ezt a nevet a mai csillagászat is megtartotta – hagyománytiszteletből.

2011w37a-nagy
A Hét csillagászati képét Kónya Zsolt készítette Dévaványán, a 150/1650-es Newton
reflektorával és DMK21AU04.AS kamerájával, 2011.08.23-án, 02:29 UT-kor.

A Gassendi-krátert valójában egy hármas kráternek is felfoghatjuk, az északi sáncra telepedett 33 kilométeres A jelű, és a vele érintkező, de  valamivel kisebb B jelű kráterekkel. A felvétel készítésének időpontjában a fogyó Hold hosszúsági librációjának a mértéke meghaladta a -5°-ot, ami igen kedvező a Hold nyugati felén lévő alakzatok megfigyeléséhez. A Gassendi és a Mare Humorum szemmel láthatóan „kerekdedebb”, mint például zérus hosszúsági librációnál. Ez utóbbi, egy 410 kilométer átmérőjű, 120 000 négyzetkilométer területű lávasíkság. A Mare Humorum meglehetősen jól definiálható becsapódási medence, kivétel az északkeleti része, ahol az Oceanus Procellarummal egybeolvad. Egyébként a Gassenditől nyugatra, a kép jobb szélén jól látható egy hegyhát, ami valójában a Humorum-medence külső, mintegy 800 kilométeres gyűrűjének egy rövid szakasza. A legszebb és legérdekesebb alakzatok a Mare Humorumot körülölelő, koncentrikus rianások. Nagyon szépen látható a keleti oldalon (a kép jobb oldalán) húzódó, három markáns és még néhány kisebb ágból álló Hippalus-rianás. A vele szemközti oldalon, a Gassenditől nyugatra az egyenes Mersenius-rianást figyelhetjük meg, a Rupes Leibig íves, a medence alakját követő vonalával együtt. A Mare Humorumot legalább kéttucat kisebb kráter ékesíti. Kisebb távcsövekkel is jól látható a „tenger” közepén fekvő kis hármas krátercsoport. Érdekessége ezeknek – és még jó néhány kisebb kráternek –  a fényes halójuk, vagyis a kidobott törmeléktakarójuk. A felvételén nagyon sok részlet látható a felsoroltakon kívül is. Érdemes azonosítani őket egy jó holdtérkép segítségével.

Szöveg: Görgei Zoltán

Hozzászólás

hozzászólás