Február 2-án este sokak figyelmét magára vonta a szokatlanul fényes fénygyűrű a Hold körül. A légköroptikai jelenség neve: holdhaló.
Rosenberg Róbert, Adony
Általában a késő délutáni, esti órákban többször is kimegyek a kertbe megtekinteni az ég jelenségeit. 2012. február 2-án kerékpártúrás ismerősöm hívott telefonon, „Mi az a fényes karika a Hold körül?”. Rögtön tudtam, ez csak egy holdhaló lehet. Magamhoz vettem a gépet és a széleslátószögű optikát, és már kint is voltam az ég alatt. Láttam már egy pár holdhalót, de ez párját ritkította. Jellemző a fényességére, hogy 10 percen belül még ketten telefonáltak, látom-e a karikát a Hold körül? A kertben álló fenyő mellől készítettem pár felvételt, azután kocsiba ültem és elmentem az adonyi Kastély Parkba, hogy látványosabb helyről fotózzam a jelenséget. Reméltem, nem tűnik el addig az égről. Szerencsém volt, stabilan látszott a haló, így volt idő több pozícióból is megörökíteni. A ősi fák ágai között sikerült megfelelő környezetbe helyezni a különleges szépségű holdhalót.
A halójelenséget a fátyolfelhőket alkotó, oszlopos kiterjedésű, hatszög alapú hasáb jégkristályain megtörő fény hozza létre. A 22 fokos haló viszonylag gyakran látható mind a Nap, mind a Hold körül, ám a teljes kör már nem túl gyakori. A felvételen jól látható, hogy a Holdhoz közelebbi oldalon vöröses, míg a külső íven kékes árnyalatú a gyűrű.
