A leghosszabb holdfogyatkozás

3751

Az elmúlt napokban az ország az évszázad leghosszabb holdfogyatkozásának lázában égett. Az izgatottságot tovább fokozta a fogyatkozás napján bekövetkező Mars-oppozíció is. Az amatőrcsillagászok fényképezőgépek és távcsövek hadával készültek a két vörösen ragyogó égitest együttes megfigyelésére, de növekvő aggodalommal figyelték az időjárás-előrejelzéseket.

Szakály Nikoletta, Kendig-csúcs

Férjemmel együtt én is hasonlóan lelkesen tervezgettem a jelenség vizuális és fotografikus megfigyelését, de ahogy közeledett a nagy nap, úgy kezdett el fogyni a remény a tiszta égboltra. A telihold-kelte előtt néhány órával az egész országot, így Szombathelyt és környékét is összefüggő felhőzet borította, itt-ott felbukkanó zivatarcellákkal.

Bár a kilátások nem voltak a legjobbak, mégis úgy döntöttünk, hogy adunk egy esélyt a szerencsének és elindultunk kedvelt észlelőhelyünkre, a Kőszegi-hegység egyik legmagasabb pontjára, ahonnan zavartalan a rálátás a déli-délkeleti horizontra. Az autóból kiszállva az egyik oldalon a lemenő nap utolsó sugarai, a másik oldalon pedig egy fölénk tornyosuló zivatarfelhőből hallatszó mennydörgés hangjai köszöntöttek minket. Amikor elfoglaltuk a megfigyelőhelyünket, még mindig úgy tűnt, hogy az aznapi látványosságot egyedül a színpompás naplemente fogja szolgáltatni. Az eső is cseperegni kezdett, de az északkeleti égrész tisztulni látszott, így kitartottunk.

A fogyatkozó Hold, alatta a ragyogó Marssal Szakály Nikoletta 2018. július 27-i felvételén. Kendig-csúcs, Canon EOS 700D, ISO 1600, f/5,6.

Hamarosan egyre nagyobb felhőmentes területeket fedeztünk fel, a szürkületben pedig megjelent a Vénusz, a Jupiter, majd néhány fényesebb csillag is. Az est főszereplői azonban megvárattak minket. Amikor a felhők mögött sejtelmes fénnyel végül megjelent a Hold, már javában tartott a teljes fogyatkozás. Néhány perccel később a Mars is előbukkant, és ezt követően szinte teljesen zavartalan körülmények között követhettük, ahogy a vöröslő páros lassan egyre feljebb kúszott az égen. A Holdat a Föld árnyéka olyan sötétre festette, hogy a fejünk felett a Tejút halvány sávja is határozottan kivehető volt.

Égi kísérőnk szabad szemmel és binokulárral is felejthetetlen látványt nyújtott, a fogyatkozás megkoronázásaként pedig a Hold gyémántgyűrűként ragyogott fel a teljes árnyékból való kilépés kezdetén. A vizuális észlelés mellett fotografikusan is megörökítettük a páratlan eseményt; a fotón az égi fényeket Szombathely földi fényei egészítik ki.

 

Hozzászólás

hozzászólás