A Mars-közelségre várva

6234

2020. szeptember 5.-én hajnalban készítettem ezt a Mars-felvételt. A -1,9 magnitúdó fényességű bolygó a felvételek készítésekor 47 fok magasan tartózkodott a horizont felett, távolsága földünktől 0,48 CSE (csillagászati egység), azaz 71,8 millió km, látszó átmérője 19,5″ , megvilágítottsága 92,9%-os volt.

Kereszty Zsolt, Győr

A felvételen számos felszíni alakzat azonosítható, az egyik ilyen a jobboldali bolygóperemnél feltűnő ovális folt kb. 2 óránál: a híres Olympus Mons pajzsvulkán. A vulkán a Naprendszer legmagasabb hegyeként ismert, kiterjedése 550-600 km átmérő és 21,2 km magasság, olyan nagy az átmérője és ehhez képest arányaiban kicsi a magassága, hogy a  felszínről nehezen lenne érzékelhető. Szintén a jobboldali bolygóperemnél látszik, de 3 óra irányában egy másik folt, a Tharsis-vulkánok egyik tagja, a 20 km magas Arsia Mons pajzsvulkán. A csúcs körüli halvány kékes színű folt, egy kiterjedt marsi felhőfoszlány, amely más ALPO-felvételeken is azonosítható.

Középtől kissé lejjebb – 5 óra irányban – egy fekete pöttyként tűnik fel a 300 km-es Newton-kráter. Szintén középtől kissé balra (10 óra felé) a halványan látszó 166 km-es Gusev-kráter foltja dereng, aminek érdekessége, hogy itt parkolt le végleg a felszíni kutatásait befejező NASA Spirit rovere.

Becslésem szerint a képen azonosítható legkisebb Mars felszíni alakzat kb. 80-100 km-es lehet. A kép készítéséhez használt 356 mm átmérőjű Schmidt-Cassegrain távcső zöld színű fényben, jó légköri nyugodtság esetén – a Dawes-formula szerint – 0,33”-es legkisebb részleteket képes megkülönböztetni a Marson. Az említett 80-100 km-es azonosítható részletek viszont 0,23-0,28”-es felbontást. A műszerem tehát elérte az elméletileg lehetséges felbontását, ezen a különleges légköri nyugodtságú hajnalon.

A Mars 2020. október 6-án éri el a legnagyobb látszó átmérőjét, 22,6”-et, ami ugyan valamivel kisebb, mint a 2018-as nagy Mars közelségkor volt, most viszont a bolygó 50 fok magasan fog delelni a horizont felett. A földi légkör csillagászati objektumokat torzító káros hatása, a horizonthoz közeledve egyre nő, magasabbra emelkedve pedig csökken.

A Mars a déli féltekéjét fordítja felénk, és ha nem alakul ki rajta globális porvihar – mint láttuk azt 2018-ban – , akkor hasonló és remélhetőleg még részletesebb, szebb képeket tudunk róla készíteni az ősszel. Érdemes figyelni a bolygót, hiszen hasonló földközelségre és horizont feletti magasságra ismét hosszú éveket kell majd várjunk.

A felvételek készítésének adatai:

Helyszín: Corona Borealis (Északi Korona) magán-csillagvizsgáló, Győr

WEB: www.crbobs.hu

Műszerek: Celestron C14” 356 mm f/11 Schmidt-Cassegrain távcső, Fornax 152 nagymechanika, FS2 vezérlés, ZWO ASI 452MC bolygó kamera, EFW szűrőváltó, Baader UV+Ir vágó szűrő, AstronomikProPlanet 742 vörös/infra szűrő.

A felvétel 2 x 24 000 db egyedi képből készült, annak legjobb 3%-nak a képösszeadásával, „Lucky-imaging” technikával, 7/10-es, jónak számító légköri nyugodtságnál (seeing). Az UV+IR szűrő mint RGB színcsatorna adja a felvétel színét, a ProPlanet 742-es infra szűrős kép pedig mint „fény csatorna” adja a bolygó felszín részleteit, a bolygó eredeti képméretét 125 %-al nagyobbra skáláztam, hogy a felszíni részletek jobban kivehetők legyenek.

Képfeldolgozás: SharpCap Pro, AS!3, Registax, Photoshop szoftverekkel történt.

Hozzászólás

hozzászólás