A Napraforgó-galaxis a Vadászebekben

1971

Hét és fél óra expozíciós idővel fotózták le magyar amatőrcsillagászok a 37 millió fényévnyire levő Napraforgó-galaxist.

Szitkay Gábor, Éder Iván, Koch Barnabás, Nyúl

Charles Messier katalógusában a 63. sorszámot viselő galaxis csodaszép csillagváros a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben. A 37 millió fényév távolságra levő galaxis összfényessége kb. 8,6 magnitúdó, azaz kisebb távcsövekkel is felkereshető sötét, fényszennyezéstől mentes égen. A galaxist valójában nem Messier, hanem Pierre Méchain fedezte fel 1779. június 14-én, s Messier még aznap felvette katalógusába. A 10×6 ívperc méretű halvány ködfolt egyike a legelsőként felismert spirálszerkezetű galaxisoknak: Lord Rosse 1850-ben 14 galaxist sorolt fel spirálkarokkal, köztük az M63-mal. Noha 6 fokkal délebbre látszik az M51-től (Örvény-köd), távolságuk nagyon hasonló, s több halvány galaxissal együtt alkotnak egy nagyobb galaxiscsoportot.

2008w22-nagy

E heti képünket Szitkay Gábor, Éder Iván és Koch Barnabás készítette. A nyers képeket Szitkay Gábor vette fel a nyúli A*P*O Csillagvizsgáló 40,6 cm-es Newton-távcsövével 2008. március-április során. Az átalakított Canon EOS 30D digitális fényképezőgéppel készült 90×5 percnyi (7,5 órányi!) integrációjú nyers képeket Éder Iván és Koch Barnabás dolgozta fel. Az eredményül kapott fotón fantasztikus részletességgel ismerhetők fel az M63 csomós szerkezetű spirálkarjai, a bennük jól elkülönülő csillagkeletkezési régiók (rózsaszín foltok) és csillagközi porfelhők (sötét osztások), valamint a látómezőben szétszórt sok tucatnyi halvány háttérgalaxis. Utóbbiak szemügyre vételéhez érdemes a fenti képre klikkentve megtekinteni a nagyobb felbontású verziót.

Hozzászólás

hozzászólás