Az állatövi fény

780

Az állatövi fény meglehetősen ritkán látott égi jelenség. Ennek legfőbb oka, hogy rendkívül sötét égbolt szükséges a megpillantásához, ráadásul az éjnek csak a napnyugtát követő, vagy a napkeltét megelőző időszakában látszik.Dienes Péter, Új-Zéland

2007w21_nagyA jelenség hátterében a Naprendszerben található ritka bolygóközi por áll, melyről a napfény szóródik. Ez az anyag a gravitációs törvényeknek engedelmeskedve a Naprendszer síkjában koncentrálódik, melyben a bolygók, köztük Földünk is kering. Nem meglepő tehát, hogy a fény éppen e síkot, az ekliptikát rajzolja az égre. Ezt támasztja alá az is, hogy a kép felső részén megörökített fényes pont, a Jupiter is pontosan az állatövi fény meghosszabbításában látható.

Az, hogy a képen a derengő fényoszlop épp a Jupiter magasságában ér véget, ugyan véletlen egybeesés, mégis felhívja a figyelmet a bolygóközi por egy másik tulajdonságára is: e por nem csupán a Naprendszer síkjának közelében, de azon belül is a Naphoz közelebb koncentrálódik, míg a Jupiter pályájánál az anyag sűrűsége erősen lecsökken. Ez, valamint a fényszóródás tulajdonságai együttesen adnak magyarázatot arra, miért csak napnyugta után és napkelte előtt van lehetőségünk a halvány derengést megpillantani.

A Nap fényét visszaverő és szóró por azonban nem keringhet hosszú időn keresztül a Naptól azonos távolságra. A kisebb méretű és tömegű részecskéket a Nap sugárzása távolítja el, a nehezebb darabok pedig lassan bespiráloznak a Napba. Ennek ellenére a jelenség mégis fennmarad, mivel az üstökösök és (sokkal kisebb mértékben) a kisbolygó-ütközések folyamatosan pótolják a kieső anyagmennyiséget.

Hozzászólás

hozzászólás