A tavaszi égbolt egyik legszebb galaxisa a Vadászebek csillagképben látható Örvény-köd.Éder Iván, Dobogókő
Charles Messier, a híres francia üstökösvadász 1773. október 13-án fedezte fel a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben ezt a halvány ködfoltot, „természetesen” egy üstökös észlelése közben. A Messier-katalógusban 51-es sorszámot kapott ez az objektum, melyről a 20. századi vizsgálatok mutatták meg, hogy nem ködösség, hanem távoli csillagváros, távolsága 37 millió fényév. A mellette látható NGC 5195 jelű „fiókgalaxist” Pierre Méchain fedezte fel, 1781-ben. A két galaxis egymással kölcsönhatásban van, amit jól mutatnak a halványabb galaxistársból kifelé nyúló „csápok”.
Hogy ez a távoli csillagváros miért kapta az Örvény-köd elnevezést, nem is kell megmagyarázni, elég egy pillantás a hét csillagászati képére, melyet 2007. április 14-én készített Éder Iván. A kép TMB 130/780-as apokromáttal és átalakított Canon EOS 350D fényképezőgéppel készült, 31×10 perc expozíciós idővel, ISO 800-on, és 8×15 perc expozícióval ISO1600-on (H-alfában). A felvételen 20-21 magnitúdós csillagok is könnyedén azonosíthatók, ami 13 centiméteres távcsővel bámulatos eredmény.
Az M51-ben eddig két szupernóva-robbanást észleltek, az elsőt 1994-ben (SN 1994I, ennek független magyar felfedezői is voltak: Bakos Gáspár és Szitkay Gábor), a másodikat pedig 2005-ben (SN 2005cs).
