Két csillag összeolvadt az Androméda-galaxisban. Ha pár ezer fényévet utaznánk, a Tejút csillagait hátunk mögött hagyva, nagyjából így nézne ki. Apró pötty az egybefüggő csillagváros peremén. A nóvát Itagaki Koichi fedezte fel 2025.10.17-én 17,4 magnitúdónál, jelenleg kb 14,8 magnitúdós.
Benei Balázs, Budapest
A fényes vörös nóvák (Luminous Red Novae, LRN) a kataklizmikus változócsillagok azon osztálya, melyek fényessége a klasszikus nóvák és a szupernóvák között helyezkedik el, ezért gyakran a közepes fényességű optikai tranziensek (Intermediate Luminosity Optical Transients, ILOT) csoportjába sorolják őket. Az LRN-ek nem tévesztendők össze a fehér törpék felszínén zajló termonukleáris robbanásokkal (klasszikus nóvák), ezek csillagok összeolvadásával keletkeznek.
Az LRN-ek kialakulásának alapja egy szoros kettőscsillagrendszer. Ahogy a két csillag fejlődik, az árapály-erők és más dinamikai folyamatok (például a mágneses fékezés) miatt keringési pályájuk fokozatosan zsugorodik. Ez a közeledés az ún. közös burkos fázisba való belépéséhez vezet, amelyben a két csillag egyetlen, hatalmas, közös gázburokba ágyazódik. A burkon belüli súrlódási erők energiát vonnak el a két csillagmagtól, mindez spirális befelé haladásra kényszeríti őket. A folyamat végül a két csillagmag összeütközésével és összeolvadásával teljesedik ki. Ez gravitációs energia felszabadulásához és egy robbanásszerű anyagkidobáshoz vezet, létrehozva a megfigyelt fényes kitörést.
Az LRN-ek kitörési görbéje jellegzetesen kétfázisú lehet: egy kezdeti, gyorsan táguló, viszonylag forró (kékebb) fényességmaximumot követ egy hosszabb, de kevésbé intenzív másodlagos maximum, amely a vörös és infravörös tartományban dominál. A vörös elszíneződés oka a robbanás során kilökött anyag (gáz és por) tágulása és hűlése.
- A kép technikai részletei észlelésfeltöltőnkön
