Éjjeli bagoly

M97 és M108: egy planetáris köd és egy csillagváros látványos párosa az Ursa Maior csillagképben.

1599

M97 és M108: egy planetáris köd és egy csillagváros látványos párosa az Ursa Maior csillagképben.

Bach Zoltán, Ágasvár-Vecsés

A Bagoly-köd (M97, NGC 3587) planetáris köd a Nagy Medve csillagképben, Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben, Charles Messier pedig M97 rövidítéssel katalogizálta. Távolsága 2600 fényév, összetett szerkezetű planetáris ködnek számít. Központi csillaga 16 magnitúdós. A csillag 0,7 naptömegű, míg az általa “lefújt” köd kb. 0,15 naptömegnyi anyagot tartalmaz és mintegy 6000 éve alakult ki. A Bagoly-köd elnevezés Lord Rosse-tól származik; a ködösség alakja egy bagoly fejére emlékeztet, a két kerek, sötét folt a szemeknek felel meg. A képen jobbra látható Messier 108 (NGC 3556) katalógusjelű ködösség merőben más jellegű objektum: küllős spirálgalaxis, melyre majdnem éle felől látunk rá. Távolsága 46 millió fényév. 1969-ben egy II-es típusú szupernóvát fedeztek fel a galaxisban (SN 1969B). Ez a csillagváros 760 km/s sebességgel távolodik tőlünk.

A felvétel összesen három éjszaka anyagát tartalmazza. Az RGB és LUM csatornák Ágasváron, a H-alfa csatorna vecsési lakóhelyemről készült. Műszer: 200/1000-es Newton, carbon asztrográf, kamera: módosított Canon 600D, Canon 600D monochrome. Mechanika: SkyWatcher EQ6 GoTo, vezetés: Lacerta Mgen OAG. Expozíció: 96×360 s RGB, 13×900 s H-alfa. A felvételek 2017.01.28-29-én készültek Ágasváron és Vecsésen. Feldolgozás: Iris, Photoshop CS6.

Hozzászólás

hozzászólás