Futurisztikus planetárium

1618

Az “égbolt színháza”, a budapesti Planetárium közel négymillió látogatót fogadott eddig. Egy tanulmányterv szerint ez a látogatószám megsokszorozható lenne.


Horváth András – Szász Mária – Labádi Zoltán, Budapest

A népligeti Planetárium sokak számára “hozza le a csillagokat”, vetített égboltja érthetőbbé teszi a bonyolult égi mozgásokat. Az 1977-ben átadott létesítmény továbbfejlesztésére 2003-ban dr. Horváth András akkori igazgató vezetésével készült tanulmányterv főbb elvei a következők:

2007w34_nagy
A budapesti planetáriumkészülék, amely immár több mint harminc éve van hazánkban, műszaki élettartamának végéhez közeledik, ezért célszerű lenne a következő 5-10 évben egy új készülék beszerzése. Az űrkutatás eredményeinek bemutatása, az űrtechnika mindennapi alkalmazásainak testközelbe hozása, egyáltalán a csúcstechnika 21. századi módszerekkel történő szemléltetése is fejlesztést igényel. A világban ma már több helyen működnek különböző bemutató-űrközpontok, bemutató-űrszimulátorok, amelyek népszerűsítik az űrtevékenységet, az űrtechnika gyakorlati felhasználását, miközben oktatják a műszaki és természettudományokat is. Mindezeket figyelembe véve, a Planetárium fejlesztését 10-15 év alatt három egymásra épülő ütemben képzeljük el.

I. ütem: műszaki fejlesztés a meglévő építészeti keretekben. Ez a főműszer, a vetítőfelület, a hangosítási és lézerrendszer, illetve a székek cseréjét jelenti, hogy a létesítmény műszaki színvonala megfeleljen a következő negyed század igényeinek.

II. ütem: építészeti és műszaki fejlesztés egy 21. századi „űr-ismeretterjesztő központ” kialakításának első fázisaként. Ez olyan építészeti és műszaki fejlesztést jelent, amelynek eredményeként egy újabb (kisebb) kupola is üzembe áll. Ebben kisebb csoportok részére űrszimulációs vetítések valósíthatók meg, További (részben interaktív) kiállítói terek is létrejönnek, illetve a látványliftek tetején csillagászati műszerek és kupolák kerülnek elhelyezésre. Így kialakulhat egy nagy, csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztő központ alapja.

III. ütem: az űr-ismeretterjesztő központ kialakításának második fázisa. E fejlesztési ütem keretében a ma is meglévő kupolát, illetve a 2. ütemben felépülő újabb szinteket egy rácstartós üvegcsarnok borítja be, és fogja egységes egésszé. Ezzel egyúttal újabb – immár magasságukban is jelentős – terek születnek, melyekben lehetséges nagyobb kiállítási tárgyak elhelyezése, illetve különféle oktató-szimulátor berendezések és terek kialakítása. Az utolsó fejlesztési lépéssel a létesítmény európai színvonalú műszaki és természettudományos oktatóközponttá válna.

A hét csillagászati képét – a továbbfejlesztett Planetárium látványtervét – Szász Mária és Labádi Zoltán építészmérnökök készítették. (Előzőleg 2007 augusztusában volt a hét képe.)

Hozzászólás

hozzászólás