Gömbhalmaz és galaxis

291

Szeretem azokat a fotókat, ahol merőben eltérő, egymással kontrasztban álló objektumok komponálhatóak egy látómezőbe. Vajon hogy mutat a legfényesebb gömbhalmaz és egy rádiógalaxis párosa?

Fényes Lóránd, Namíbia

Az NGC 5139, az omega Centauri az égbolt legnagyobb és legfényesebb gömbhalmaza. A tőlünk mintegy 15 600 fényévre elhelyezkedő objektum átmérője durván 200 fényév, azonban ebben a tartományban több, mint 1 000 000 csillag tömörül. Annyira masszív, hogy feltételezhetően egy törpegalaxis maradványa, ami a régmúltban csatlakozott a Tejútrendszer körül keringő objektumok közé. Mivel szabad szemmel is könnyen észlelhető, már az ókor óta ismert: Ptolemaiosz is lejegyezte csillagkatalógusában. Sok időnek kellett eltelnie, mire nem csillagként hivatkoztak rá. 1677-ben Edmond Halley volt, aki először listázta, mint “fényes pont, vagy folt a Kentaurban”. 1830-ig kellett várni, mire John Herschel – helyesen – gömbhalmazként azonosította.

omegacena-fenyes-lorand

A Centaurus A rádiógalaxis (NGC 5128) a déli félteke óriása különlegesnek számít a galaxisok között. A hatalmas elliptikus galaxist azonban a spirálgalaxisokra jellemző, ámde szokatlan alakú, markáns porsáv szeli át. Namíbiába készülve az első objektum, aminek megörökítésében egészen biztos voltam, hiszen ez a teljes égbolt ötödik legfényesebb csillagvárosa. Ez az objektum nagyon különleges, hisz a legközelebbi óriási, aktív maggal rendelkező rádiógalaxis, távolsága 11 millió fényév körüli, és az M83 csoport legfényesebb galaxisa. A porösvény, amely a lentikuláris galaxis szívét kettészeli, egy spirálgalaxis utolsó maradványa. Az objektum centrumában lévő nagy tömegű (55 millió naptömeg nagyságrendű) fekete lyukba rengeteg anyag (por, gáz) hullik be, olyan sok, hogy jelentős részét el sem tudja nyelni, hanem a forgástengely mentén kilöki magából, így keletkeztek az óriás lebenyek. A Centaurus A galaxis esetében ez a kiáramlás felelős a galaxis erős röntgen- és rádiósugárzásáért. Ezek halvány optikai megfelelői a galaxis két oldalán messzire nyúlnak. Az ütközés másik fontos eredménye a heves csillagkeletkezés, ami a porösvényben zajlik, figyeljük meg a fotón az apró, kék foltokat! Ezek voltaképpen fiatal csillaghalmazok.

Hozzászólás

hozzászólás