Húsvét hétfő a csillagdánál

1197

A reformkori Pest-Budán a húsvét hétfők elképzelhetetlenek voltak a Gellért-hegyi mulatságok nélkül.

Magyar Csilllagászati Egyesület

1840 táján, amikor ez a derűs életkép készült, a Citadella helyén még kétkupolás csillagvizsgáló állott – a pesti egyetem obszervatóriuma. A tudományos intézmény környékét minden húsvét hétfőn ellepték a kisebb-nagyobb piknikező társaságok. „A’ hegytető egy kisvárosi vásárt képzett, mellyet bábos és seres-sátorok, kis-pipa-kép-gyümölcs-árosok, szerencse-játékosok, muzsikusok, ‘s állatseregletet (menagerie) lepének-el. – Még a zsidó könyváros sem hibázott. A’ nyersebb tréfákat kedvelők felülről almákat hajigáltak alá, ‘s az alant viaskodó gyermekcsoport egymást taszigálva ‘s lármázva kapkodá azokat, a ‘fentálló nézők nagy mulattatására, kiknek nagy része hangos hahotával kaczaga… A csendesebb vérűek családjaikkal egyszerűleg a’ zöld gyepre heveredve, vidám tréfák közt fogyaszták-el azt, a’mit magokkal felhoztak.” (Szekrényesy Endre: A’ sz. Gellért-hegyi nép-ünnep. Honművész, 1833)

Tizenkét hónap Pesten – április. Carl Schwindt rajza, M. Schwindt aquatintája

A Gellért-hegyi húsvéti “népünnepek” sokáig szokásban maradtak, még akkor is, amikor a csillagvizsgáló köré felépült a Citadella. 2021 húsvétján nem lehet szó semmilyen szabadtéri népünnepélyről, legfeljebb séta-célpontként jöhet szóba a Gellért-hegy – egyesével, párosával, családi körben. A Citadella 2014 óta zárva tart, jelenleg folynak a rekonstrukció előkészületei, melynek során nemrégiben megtalálták az egykori csillagvizsgáló, az Uraniae falait.

Az Uraniae emlékét őrzi a (137066) Gellért-hegy kisbolygó elnevezése, amely a csillagvizsgáló 1815-ös felavatásának állít emléket.

Hozzászólás

hozzászólás