Intergalaktikus árapálycsóva

A galaxisok találkozása nem szokatlan jelenség, azonban az óriási méretek és távolságok miatt számunkra természetesen csak pillanatfelvételként figyelhető meg.

944

A galaxisok találkozása nem szokatlan jelenség, azonban az óriási méretek és távolságok miatt számunkra természetesen csak pillanatfelvételként figyelhető meg.

Szeri László, Kiskunfélegyháza

Ilyen pillanatfelvételt készített Szeri László 458/1900-as Newton-asztrográfjával május 20-án az UGC 10214 jelű galaxisról, amely az Arp-féle galaxiskatalógusban a 188-as sorszámot viseli. Arp katalógusában a különleges kinézetű, többnyire eltorzult alakú galaxisokat válogatta be még az 1960-as években. A katalógus még ma is kiváló referencia az ütköző, egymással kölcsönhatásba kerülő galaxisok iránt érdeklődők számára.

A tőlünk 460 millió fényévnyire található Arp 188-ból óriási csáp nyúlik ki, amit egy másik galaxissal való találkozás okozhatott. Az eseményre mintegy 100 millió évvel ezelőtt kerülhetett sor, eredményét pedig jól láthatjuk: a galaxis fősíkjából szinte kicsavarodó, sőt “kiegyenesedő” spirálkar formájában, melynek hossza mintegy 280 ezer fényév. A “bűnös” galaxis – melyet bizonyára ugyanígy megviselt a találkozás – azért nem látható, mert az pontosan az Arp 188 mögött helyezkedik el.

Az árapálycsóvát is megörökítő felvétel Szeri László magáncsillagdájából készült, 458/1900-as Newton-asztrográffal, 3,55 óta össz-expozíciós idővel. Atik 11000 mono CCD, Baader LRGB szűrők, Fornax100 – MC3, 2.5 TS Wynne, Starlight Xpress SXV-AO-LF, EFW-3, Lodestar X2, OAG.

Jól látszik, hogy a galaxis spirálkarjai milyen látványosan kanyarodnak ki a síkjából. Ennél a képnél talán jobban tanulmányozható a két fő spirál torzulása. Az Arp 188-ról a Hubble-űrteleszkóppal készült képen részletesen látszanak halmazok az elnyúló kar részben, ez amatőr távcsővel csak két kisebb felfénylésként tűnik elő, részletek vagy kivehető morfológia nélkül.

 

Hozzászólás

hozzászólás