Közelkép egy napfoltról

499

Az ismét erősödő naptevékenység egyik napfoltjáról készített érdekes felvételeket budapesti észlelőnk, Baraté Levente.

Baraté Levente, Budapest

Az erősödő naptevékenységet jelzik központi csillagunk “makulái”, az egyre gyakrabban jelentkező napfoltok. A napfoltok a fotoszférában lévő, a környezeténél néhány száz Kelvin fokkal alacsonyabb hőmérsékletű, ezért sötétebbnek mutatkozó területek, melyek a fotoszférából ki- és belépő mágneses erővonal-hurkoknál keletkeznek. Egy különálló napfolt mérete általában több ezer km, belső részén sötétebb terület (umbra) található, ezt övezi a világosabb zóna (penumbra).

2010w32-nagy

A hét csillagászati képe SkyWatcher 120/900-as apokromatikus refraktorral készült 2010. július 2-án, Scopium Herschel-prizmán keresztül. A teljes napkorongot ábrázoló kép Canon EOS 40D-vel készült, míg a napfolt részleteit különbözőképpen bemutató részletfelvételek ALCCD5/QHY5 kamerával és 5x-ös, illetve valamint 8x-os fókusznyújtással. A felvételen jól látható a napfoltcsoport belső, sötétebb része (umbra), és külső, világosabb területe (penumbra), melynek szálas szerkezetén jól megfigyelhető a mágneses tér hatása. A részletképeken a napfelszín granulációját is megfigyelhetjük.

Hozzászólás

hozzászólás