Lenyugvó sarlók sorozata

1046

Látványos jelenséggel vettünk búcsút a Vénusz esti láthatóságától.

Ladányi Tamás, Veszprém

Ha beigazolódik az a mondás, hogy amilyen az újév első napja, olyan lesz az egész év, akkor ez minden bizonnyal sikeres lesz, legalábbis a csillagászati élmények gyűjtése szempontjából. Már az óév búcsúja is szép reményekre jogosított fel. Az egy ívpercesre növekedett vékony sarló háztetők feletti táncát új szerzeményem, egy 8×30-es Zeiss Deltrintem binokulár látómezejében követhettem végig. De akkor még hívott a baráti társaságom szilveszterezni, így a fotózást másnapra, azaz a következő évre terveztem. Az újév első napja felhősen indult, de délután – miközben kedvencemet, a nicaraguai dohánykávét kortyolgattuk – a nyugati horizont feletti vékony sáv kezdett kiderülni. „Egy új remény” – gondoltam – ami rövidesen valósággá is vált. Hasonló témával 2014-ben próbálkoztam már, így a helyszín kiválasztása ez alkalommal nem jelentett különösebben nehéz feladatot. A veszprémi Szent Mihály-székesegyház felett ragyogóan látszott a Vénusz az előre kiszámított helyen, de a vonuló felhők és a 800 mm-es fókusztávolság nyújtotta kis látómező miatt gyorsan kellett cselekedni. A beállításokat úgy akartam eltalálni, hogy egy expozícióval jól látszódjanak a tornyok részletei és a bolygó sarló alakja is. Kis kísérletezés után az 1/100 másodperc bizonyult erre alkalmasnak. És már indulhatott is a sorozatfelvétel, ami után módosításra már nem volt lehetőség.

Kellemes utójátéka lett az év első asztrofotójának, hogy a nap csillagászati képeként nyert nemzetközi elismerést január 6-án (https://apod.nasa.gov/apod/ap220106.html). Január 9-étől pedig végleg búcsút vehettünk a Vénusz esti láthatóságától, ugyanis – mivel a Nappal való alsó együttállásán áthaladt – átkerült a hajnali égre.

Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu

Hozzászólás

hozzászólás