Örvény-galaxis

1924

A Charles Messier által 1773 október 13-án felfedezett híres Örvény-galaxist ma a Földről észlelhető legfényesebb kölcsönható galaxispárként ismerjük. A két objektum – az NGC katalógusban külön számmal, 5194 és 5195 alatt szerepelnek – kölcsönhatásban áll egymással, anyaghíd kapcsolja őket egybe.

Fényes Lóránd, Piliscsév

Az Örvény-galaxist a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben találjuk, az Alkaid alatt. Mivel a mindenki által könnyen felismerhető Göncölszekér rúdjánál van, igen könnyű rábukkanni akár fényerős binokulárral, akár kistávcsövekkel.

A fényesebb és nagyobb NGC 5194 megközelítőleg 11×7 ívperc méretű, a teljes fényessége 8 magnitúdó. Az NGC 5195 csak 3×2 ívperc méretű és nagyságrendileg 1,5 magnitúdóval halványabb. A nagyobb testvér szemmel láthatóan késői típusú spirál, míg kísérője az M82-höz hasonlóan szabálytalan rendszer. Távolságuk nagyjából 23 millió fényév.

A bevezetőben említett kölcsönhatás egyik következményeképpen a nagyobb galaxisban felerősödik a sűrűséghullám, ami erőteljes csillagkeletkezést vált ki. Ennek köszönhető, hogy ilyen látványosan, erősen rajzolódnak ki a spirálkarok. Ezeket a spirálkarokat először William Parsons, Rosse grófja észlelte 1845-ben, 1,83 m-es reflektorával, a Leviatánnal. A fényképen észlelhető, hogy az egyik porsáv elhalad az NGC 5195 előtt.

Az NGC 5194 szokatlanul fényes magja is ennek a kapcsolatnak köszönhető. Egyes csillagászok ezért az aktív Seyfert-galaxisok közé sorolják.

A fénykép a Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítvány Csillagászati és Környezetvédelmi Oktatóközpontjának támogatásával készült el. Köszönet a műszerek rendelkezésre bocsátásáért!

Hozzászólás

hozzászólás