Késő este kel, és az éjszaka második felében vörösen ragyog a Mars a déli égen. Szabad szemmel a látvány biztató, távcsőbe nézve aggasztó.
Stefan Buda, Melbourne, Ausztrália
A bolygóészlelők a hónap végén esedékes nagy Mars-közelségre készülnek. A vörös bolygó már most is kiválóan megfigyelhető, látszó mérete már 20″ fölötti, a nyár és az ősz folyamán is könnyen megfigyelhető égitest. Felszíni részleteit egy jobb csillagászati távcsővel is megfigyelhetjük, ha a földi légkör éppen nyugodt, nem hullámzik, és a marsi légkör átlátszó, mint rendesen.
A Mars alakzatainak láthatóságát nagyban befolyásolja a bolygó légkörének aktuális állapota. Az észlelők leginkább az időről időre kipattanó porviharoktól tartanak, és úgy tűnik, aggodalomra igenis van ok. A május végén kezdődött porvihar kiterjedt, erősen akadályozza a felszíni alakzatok megfigyelését, amint a mellékelt felvételen is láthatjuk.
A 2018. július 1-jén, 40,5 cm-es Dall-Kirkham-távcsővel és ASI120MM kamerával készült felvételen alig látunk valamit a Mars felszínéből. Még a pólussapka nagy részét is por borítja (rendesen a fényesen világító régió a legfeltűnőbb a marskorongon). Balra fent a sötét Arsiát látjuk, alatta a jóval halványabb Pavonis csak sejthető. A korong közepén, a centrálmeridiánon a Mare Sirenum látható, közepén világos, erőteljes porcsíkkal. A felvételen jól elkülönülten látjuk Naprendszerünk legmagasabb vulkánja, az Olympus Mons kerek, sötét foltját, amint kiemelkedik a porral telített légkörből. Ez a felvételen látható legsötétebb alakzat.
