A C/2014 Q2 (Lovejoy) igazi öröm az üstököst fotózóknak. Ezerarcú üstökös! Minden nap más a megjelenése – ezért érdemes rendszeresen fényképezni.
Berkó Ernő, Ludányhalászi
Ráadásul a távcső-, vagy teleobjektív függvényében is mást mutat. Teleobjektívvel a csóva hossza okozza az örömet, a fókusz növelésével pedig a csóva finom szerkezete. Mióta elérhető helyzetbe került, alig várom a derült-, és holdfénytől mentes estéket, hogy megörökítsem.
2015.02.13: Szép derült nap utáni este egészen tiszta eget adott. Némi északi szél nem mozgatta be a távcsövet, viszont nem engedte a fotózott területre a környező házakból felszálló füstöt, ami sok bosszúságot okozott már nekem.
A feldolgozás alapvetően a DeepSkyStacker programmal készült. Ez a program lehetőséget biztosít arra, hogy mind a csillagos háttérre-, mind az üstökösre illessze az egyedi képeket, majd azokat egy képpé rakja össze. Persze a módszernek vannak korlátai, jó esetben az üstökösre illesztett képen a csillagokat tünteti el, és fordítva. Azonban mindkét képen maradnak még zavaró dolgok, de ha viszonylag rövid intervallumban készült képekkel dolgozunk, valamint nem túl sok egyedi képet használunk, sikerülhet elfogadható végeredményt kapni. A program az egyesítés során ront az üstökös részletein, ha az IRIS-ben végzett üstökösre illesztéssel hasonlítom össze. De az üstökös részletein önmagában a hosszú expozíciók is rontanak, hiszen „bemozdul” az üstökös a csillagokra vezetett egyedi képeken. Ennek a programnak a megismerését nemrég kezdtem, így az egyesített kép további feldolgozását a számomra jobban ismert IRIS-el végeztem. Az utolsó műveletekben pedig a PS Elements segített.
A képen látható ioncsóva az üstökös magjából kiszabaduló gázokból keletkezik, amelyeket a napsugárzás ionizál. Az ionok pedig mágneses mezőt keltenek, amely kölcsönhatásba lép a Napból áramló napszélbe fagyott mágneses mezővel, amely még a Nap felszínének mágnesességét őrzi. Ez a kölcsönhatás és a napszél rendkívül gyors árama okozza, hogy
sorozatfelvételeken néha percek alatt is látható az ioncsóvát formáló szálak mozgása, a csóva szerkezete pedig egyik napról a másikra gyökeresen megváltozhat. Időnként pedig az ioncsóva teljesen el is szakadhat, egy ilyen, viszonylag ritka eseményt örökít meg ez a felvétel. A csóva elszakadását a napszél mágneses szektorhatárain való áthaladás okozza, amikor a napszél mágneses terének polaritása megváltozik. Az ioncsóvás üstökösök így a bolygóközi plazma fizikai tulajdonságairól hozhatnak máshonnan nem megszerezhető információkat, ami tudományosan is értékessé teszi ezt a felvételt.
