Január 3/4-e éjjelén egy Fülöpszálláson felállított speciális videokamerával 38 meteort sikerült megfigyelni, melyeket egy képen ábrázolva szépen kirajzolódik a Quadrantidák meteorraj radiánsa.
Morvai Anikó, Igaz Antal, Bezák Tibor, Fülöpszállás
Az év első meteorraja a Quadrantidák áramlata, amely 2010. január 3-án délután 3 körül érte el aktivitása rövid maximumát, nagyjából óránként 120 meteorral. A sötétség beálltával Igaz Antal meteorrögzítő kamerája már csak az aktivitás lefutó ágát tudta észlelni, ám az éjszaka során így is 38 meteort örökített meg a 60°x45°-os égterületet belátó, a Morvai család fülöpszállási udvarán működő rendszer. A kamera Watec 902H Ultimate típusú, Fujinon objektívvel szerelve. Az expozíciós idő a megfigyelések kiváló időbeli felbontása érdekében 1/50 másodperc, a Metrec nevű program az egymást követő képkockák között gyors változásokat keres. A szoftver csak a meteorgyanús képkockákat és az ezekből képzett összegképeket menti, valamint a meteorok asztrometriai adataival együtt adatbázisban rögzíti. Az adatbázis 10 éve gyarapodik, jelenleg kb. 40-45 hasonló kamera üzemel Európában és lassan eléri a félmilliót az adatbázisban található meteorok száma.
A detektált meteorokat összefoglaló kép talán furcsának hat egy fixen rögzített kamerától, hiszen folyamatosan egy irányba figyel, mégis, az optika látómezejénél többször nagyobb égterületet fed le. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy az észlelés egész éjszaka folyt, nyilvánvalóvá válik, hogy a Föld forgása miatt a látómező végigpásztázza a csillagos eget. Így sokkal könnyebb tájékozódni az ismertebb csillagképek között, és egyértelműbben látszik a meteorraj radiánsa, valahol a jobb alsó sarokban. A jobb alsó negyedben láthatjuk a „fejjel lefelé” álló Göncölszekeret, a bal oldalon pedig a leghosszabb meteornyom melletti fényes csillag a Capella. Noha a kép bal oldalán látszó meteorok messze a radiáns mellől látszanak jönni, ez csak vetületi csalódás: a kamera által felvett kúpfelület síkba kiterítésének mellékhatása. A lefedett égterület rektaszcenzióban 0 órától 16 óra 30 percig (250°), deklinációban pedig +10°-tól +80°-ig terjed.
A képfeldolgozást Bezák Tibor végezte, a következő módon: A meteorokat tartalmazó összegképeket a csillagokra illesztve egymásra rétegezte, és világosítás rétegtulajdonság használatával minden meteort láthatóvá tett. Több programban ez maximum függvényként szerepel, működési elve az, hogy az átfedő képek legvilágosabb képpontjait engedi érvényesülni – éppen a meteorokat.
Támogassa tagdíjával a Magyar Csillagászati Egyesületet!
