A csillagászat a Világegyetemmel foglalkozik. Égitestekkel, amelyek roppant távolságra vannak. Törvényekkel, amelyek szerint keringenek és sugároznak. Idegen világokról, amelyeknek elképzelésére sokszor a legmerészebb képzelőerő is szegényes. Olyan világról tehát, amely egyaránt messze esik a Földtől, az embertől és annak megszokott gondolataitól.
Az a tudomány, amely vele foglalkozik, általában nem mindenki számára áll nyitva. Olyan emberek művelhetik, akik ismerik nyelvezetét, olyan emberek gyakorolhatják, akiknek megfelelő műszereik vannak hozzá. Ehhez a két feltételhez még egy harmadik is járul, a kutatás belső ösztöne és a vele párosuló ritka emberi tulajdonság, a tudományos lelkiismeretesség.
A szakcsillagászat lényege a fizika, nyelvezete a matematika. — Mindkettő ma már oly magas fokon áll, hogy egy egész emberi élet kevés a bennük való teljes tájékozódáshoz. Azok a műszerek, amelyek a pontos mérésekhez szükségesek, költségesek, kevés ember szerezhetné be magának. Az egyéni tulajdonsághoz kötött feltétel is oly szigorú, hogy annak csak kevés ember felel meg.
A három feltétel: a matematikai és fizikai tudás, a műszer és az egyéni adottság együttes feltételezése okozza azt, hogy a szakcsillagászat mindig a kevesek tudománya lesz, Ezzel szemben alig van ember, akinek valami fogalma ne volna a csillagászatról és még kevesebb olyan, akiben vágy ne élne utána. Iskolai oktatásunk és az újságcikkek alapján csaknem mindenkiben élnek fogalmak a csillagászatról. Ezek az ismeretek azonban alig terjednek tovább néhány alapfogalomnál, a többi már fantázia a világ keletkezéséről, marslakókról, holdbeli utazásról és csillagjóslásról.
Van tehát a szakcsillagászaton kívül egy másik csillagászat is, szegényes alapismeretekkel, fantasztikus elképzelésekkel: a nagy tömegek csillagászata, amiből éppen a csillagászat legérdekesebb tényei hiányoznak.
A kettő között, a szakcsillagászat és a nagy tömegek csillagászata között azonban nagy lehetőségek vannak: csillagászat mindenki számára. Ennek útja lefordítani a csillagászat matematikájának nyelvét szavakba, megmutatni képekben, távcsövön át és modellekben a csillagászati tényeket és megnyitni a megismerés útját az értelmen kívül a megismerés egyéb formái felé is.
A mindenki számára való csillagászat nem azt jelenti, hogy most az országnak minden lakosát műkedvelő csillagásszá kell tenni. A fogalom lényege minőségi. Olyan csillagászat, amelynek megismerése minden ember számára nyitva áll,
Egyesületet alakítottunk, folyóiratot és könyveket adunk ki, bemutató csillagvizsgálót kívánunk építeni a nagyközönség és a tanuló ifjúság számára. Mindez olyan program, ami feltélelezi, hogy a mindenki számára való csillagászat egyáltalában lehetséges,
Ezt igazolják az eddigi magyar próbálkozások, igazolják a külföldi példák és igazolja majd a mi munkánk.
Az alaptény az, hogy e földi élet teljesen függő viszonyban van a földönkívüli világgal. Ennek a ténynek sejtelme minden emberben kifejeződik a csillagos ég megismerése utáni vágyban. Ezzel szemben a csillagászat szakkönyvei a mindennapi ember számára érthetetlenek. Megoldást kell találni, hogy az ismeretek eljussanak azokhoz, akik vágynak utána. Fel kell szabadítani olyan utakat, amelyek azok számára is járhatók, akik a csillagászok járta úton nem haladhatnak.
Sokan vannak, akik azt állítják, hogy a csillagászati megismerés egyetlen útja az értelem logikáján épülő matematika és fizika. Indokolják ezt azzal, hogy a világegyetem, az anyag és az erő törvényeiben a tiszta matematika nyilvánul meg. Maga a teremtő Isten a matematika elvei szerint rendezte be a világot, megismerése felé sem vezethet tehát más út, mint az értelem matematikája.
Ezt a gondolatot sokan vallják és bizonyítékok is vannak mellette. A Neptun bolygót a matematika eszközeivel papíron, ceruzával fedezték előbb fel és a Plúto jelenlétére is így következtettek az égi mechanika törvényei alapján, Azonkívül a természet törvényeket kifejező matematikai gondolatban néhány betűből álló képletben oly természeti tények is benne vannak, amelyek esetleg még ismeretlenek és sokszor következtetni lehet rájuk. Ha pedig mindez így van, a matematikában az ember a teremtő Isten rendező elvéből lesett el valamit, az Ő gondolatvilágába hatolt be.
A matematikának és az emberi értelemnek ilyen kizárólagos szerepet azonban az emberi gondolkodás legnagyobb szellemei sem tulajdonítanak, A lényeget Flammarion egyik mondása közelíti meg: “A szám nem cél, csak eszköz, nem képviseli a természet épületét, hanem csak az állványt”. A matematika tehát a kutatás rendező elve, amely a kutatásoknak irányt szab. Nélküle az ismeretek szertehullanak. A jelenségcsoportokat átfogó gondolatrendszer, de az, amit kifejez, mégis csak több, mint a matematika.
A teremtett világ lényege több mint matematikai logika és megismerésének útja sem lehet kizárólag az értelem.
Kulin György (az MCSE ügyvezető elnöke 1947-49 között)
Ez a megállapítás így különösnek hangzik, hiszen természettudományos nevelésünk és természetes filozófiánk arra tanít, hogy a megismerés legfőbb eszköze az értelem.
A távolkeleti népek szerint a dolgok lényege sokkal inkább a szellem és a lélek egyéb kapuin át közelíthető meg, mint az értelem útjain. A tudományos felfedezések történetében is a közvetlen meglátás, a dolgok lényegével való közvetlen kapcsolat sokszor hozott olyan eredményeket és igazságokat, ahova az utat az értelem logikája csak fáradságos módon taposta ki utólag. Azonkívül a tiszta logika tételei sokszor utasítottak vissza természeti igazsággá fejlődő felismeréseket. A mai világban is csaknem mindenkinek vannak eszményei, eszméi, az emberiség egy része ma is büszke arra, hogy keresztény. Az eszmények tartalmi lényege, a vallások alapigazságai oly mélyek, hogy oda az értelem talán soha nem jut el.
Vajjon az emberekben a csillagos ég titkai után megnyilvánuló vonzalom csupán intellektuális éhség volna? Bizonyára nem, hanem az egész ember öntudatlan vágyódása a teljesség felé.
Az értelem csodálatos utakat járt be eddig, hihetetlen magasságokba hágott, a szellem óriásai nagyszerű igazságokkal ajándékozták meg az emberiséget. Igazságokkal és felfedezésekkel, de nagyon szegény lenne az emberiség, ha csak ezeken az igazságokon épülne fel élete.
A kémikus a szellemi öröm kitörő lelkesedésével ismeri fel egy virág alkotórészeiben a szenet, a vizet, a különböző ásványi sókat, de a virág a mindennapi ember számára, de még a kémikusnak is többet jelent ennél: egy darab természetet a városi lakásban, hangulatot, színek pompáját, illatot és életet.
A fizikus számára is több a hangszer muzsikája, mint a húrok rezgésének differenciálegyenlete, több mint matematika és fizika, mert azonkívül még érzés, hangulat és szavakban ki nem fejezhető gondolat.
Ha egyeseknek a csillagászat puszta matematikai logika és semmi más, a nagy tömegek számára, az egész embernek ezenfelül: széles látóhatár, tökéletes művészet, fenség és mélység, költészet és vallásos érzület.
Mi jogon zárnók el tehát a csillagászat elől azokat, akik az értelem matematikájának magas létrájára nem juthatnak fel? Sokkal inkább kötelessége embertársaival szemben minden tudósnak, vagy legalább: akik arra hivatottak, hogy a felismert igazságokkal gazdagítsa őket, beszéljen hozzájuk olyan nyelven, amit mindenki megérthet. A tudós sohasem lehet büszke tudományára, nem nézhet le senkit joggal. Őt a közösség állította kutató tudósnak vagy tanítómesternek, feladata sem lehet más, mint a közösség érdekeinek alázatos szolgálata. Annak a közösségnek szolgálata, amely a tudós számára munkájával adja meg a kutatás feltételeit és ezért cserébe joggal várhat is tanítást, ami által egyhangú munkája tartalmasabbá válhat.
Egészen általában nem igaz az az állítás, hogy a nagy természeti igazságok lényege elvész, ha népszerű nyelven mondjuk el, annyit csaknem mindig el lehet mondani, amennyi a művelődésre vágyó, gondolkodni tudó emberek helyes világképéhez szükséges. Nagy tudósok állnak előttünk mintaképül, akik mesterei voltak a népszerű ismeretközlésnek.
Nem járhatatlan az az út sem, amit látszólag elzár a műszer kérdése. Nyilvánvaló, hogy ne akarjon senki kis távcsövével Mars-felületi részleteket látni, vagy kis fényképezőgépével spirális ködöket fényképezni, mert az lehetetlen. De módot lehet találni arra, hogy az érdeklődők nagyobb távcsövekbe is belenézzenek, hogy lássák, mit lehet fényképezni a leghatalmasabb távcsövekkel. Azonkívül annak is megvan a lehelősége hogy házilag készítsünk elég jó teljesítőképességű távcsövet. Végeredményben a kis távcsöveknek is megvan a maguk rendeltetése, csak a programot kell hozzá alkalmasan megválasztani. Kellő felvilágosítás után a csalódást is el lehet kerülni és el lehet érni, hogy a közönség ne várjon többet, mint amire a távcső képes. Ha ismerik a körülményeket, örömet okoz egy 5 cm átmérőjű távcső teljesítőképessége is.
Aki pedig nem rendelkezik a tudományos megfigyeléshez megkívánt egyéni tulajdonságokkal, találhat éppen elég más lehetőséget a csillagászatban. Nincs is arra szükség, hogy százezrek legyenek szakcsillagászok. Az ország kultúrnivóját nemcsak az jelenti, hány szakcsillagásza van, hanem igen nagy mértékben az is, hogy a közműveltség milyen magas fokon áll.
A világegyetem tagjai távolságuk ellenére összefüggő szerves egészet képeznek. Tények vannak, amelyek ezt az egységet kézzelfogható valósággá teszik. A mi feladatunk az lesz, hogy a Világegyetem és a földi élet kapcsolatát tudatossá tegyük és ebben a munkában a tudomány eredményeire támaszkodunk.
A legalapvetőbb tény az, hogy minden anyag atomokból, molekulákból áll és az a rendező erő, ami a szervetlen elemeket szerves anyagokká, a test táplálására szolgáló zsírrá, cukorrá, lisztté stb. rendezi, a földönkívüli térből jön hozzánk sugárzás formájában. Sokkal inkább vagyunk tehát a Mindenség gyermekei, mint a földéi. A Föld a kvártélyt adja fizikai testünknek, de a kosztot a Mindenség erői alakítják át számunkra a szervetlen elemekből. A Világegyetem polgárai vagyunk és egy életre e földi iskolába irattak be. Minden tevékenységünket, az egész földi életet kívülről jövő energiák igazgatják. Ennek a tudata szükséges az univerzális látáshoz, a kozmikus világszemlélethez.
Ha rajtam állana — és igyekszem hozzájárulni, hogy legalább is rajtunk álljon —, egyetlen iskolából sem engedném el a tanulókat anélkül, hogy ne halljanak valamit azokról a tényekről, amelyek a kicsinyes, önző életszemlélet fölé emelő kozmikus és univerzális szemléletre tanítanak, Ha nem akarnak hinni papjaiknak, hát higyjenek tudósaiknak, Ha lehetne, az iskolán kívüli szabadoktatás keretében minden embernek módot kínálnánk fel, hogy halljanak ezekről és egy életre szóló élmény részeseivé tegyük őket azáltal, hogy távcsövön át egyszer meglássák legalább a Hold hegyeit és krátereit és a millió fényév távolságra levő csillagrendszereket. Tudjuk jól, hogy ez nem minden, de része az egész kultúrának s a kultúrának ezt a részét mi becsülettel adni akarjuk.
Jelei vannak egy új szellemi korszak hajnalának. A széttagozódott természettudományok alapigazságainak összefogó jelenségei egymás után kerülnek napvilágra. Olyan szemlélet van kialakulóban, amely e világ és az élet dolgait alaptényeiben akarja átfogni. A tudomány annyira elaprózódott, hogy a részek között járva, nem láthatjuk az egészet. Fizikai jelenségek ezreinek szálai az atomfizikában futnak össze és sok szerteágazó jelenségnek közös forrását találták meg. A csillagászati ismeretek alapján az egész Föld megszűnik mint különálló égitest, a Világegyetemmel való szoros kapcsolatának felismerése és tudata új szemléletet ad az embernek.
Ha a reánk következő korszak új szellem korszaka lesz, eljön annak is az ideje, amikor egyének és népek nagyságát nem a hatalommal, a nyers erővel és a számszerű nagysággal mérik, hanem szellemi értékeivel. Részt akarunk tehát abból a kultúrmunkából, amely a nemzetek új mérlegén kis nemzetet is nagy néppé tehet.
A csillagászat olyan tudomány és olyan tények forrása, amelynek igazságaihoz és világképet formáló tényeinek átéléséhez a matematikán kívül az irodalom, költészet, művészet és a vallások egyaránt eredményesen járultak hozzá. A mindenki számára való csillagászat tehát minden, ami az embert a csillagvilághoz kapcsolja: a gyakorlati vonatkozások, szellemi gyönyörködés. szórakoztató időtöltés tudományos értékű megfigyelések, néprajzi, irodalmi, művészeti vonatkozások, a tudatos szellemi és az öntudatlan lelki kapcsolatok.
A Magyar Csillagászati Egyesület országos viszonylatban sokak számára akar ismeretterjesztő munkát végezni, programja nem lehet más, mint a mindenki számára való csillagászat.
Kulin György
Megjelent: Csillagok Világa – csillagászati évkönyv az 1947. évre
