A csillagos ég óramutatója

1767

Ha a sarkcsillag körül egy közönséges 12 órás beosztást képzelünk el, akkor ez a mutató a rendes órajárással ellenkező irányban mozogva 24 óra alatt járja végig a számlapot. Ennek szemléltetésére mellékelve közöljük Róka Gedeon fent említett könyvének ábráit. Ezenkívül még tekintetbe kell venni, hogy ez az óramutató a csillagidő szabályai szerint jár, s ezért napi négy percet siet. Ebből sajnos egy elég körülményes eljárás adódik, amelynek buktatója, hogy nehéz a gyakorlatban hibátlanul végigszámolni – különösen éjjel a szabadban.

E kis írás célja a fenti módszerhez kapcsolódva egy egész egyszerű szabály ismertetése, amely segítségével minden segédeszköz nélkül, 10 perc pontossággal, gyorsan és egyszerűen határozhatjuk meg az időt. Csak egyetlen számadatot kell megjegyezni. Ez 54. Ha ebből kivonjuk a csillagos ég óramutatója által mutatott idő kétszeresét, továbbá a hónap kétszeresét, megkapjuk a mindennapi életben használatos zónaidőt. Ha az így kapott szám nagyobb mint 24, akkor ebből még 24-et is ki kell vonni. Előnye még ennek az eljárásnak, hogy mind az óraidő, mind a hónap törtrészekben is kifejezhető. Lássunk néhány példát. Április elsején 12 órát olvasunk le az égbolt mutatóján. Ekkor 54-24-8= 22, azaz este 10 óra van. Ha május 18-án 3/4 8-at olvasunk le az égboltról:

54-(2×7,75)-(2×5,6)= 27,3, azaz hajnali 3 óra 18 perc az idő. (A hónap tizedeseit elegendő pontossággal megkapjuk, ha a napi dátumot 3-mal osztjuk.) – Az égboltról december 24-én 1/4 12-öt olvasunk le. Ekkor az idő 54-24,5-25,6-3,9, azaz hajnali 4 óra előtt 6 perc. A gyakorlatban legkönnyebb az óraleolvasás a számlap 12-es és 6-os, ill. 3-as és 9-es helyének kőzetében. Segítséget nyújthat még ha tudjuk, hogy a mutató és a Nagy Medve α és β csillagai között áthaladó mutatóállás 1/2 órát tesz ki.

Az égi óramutató leolvasásának pontossága nem olyan nagy, hogy emiatt érdemes lenne finomítani a módszert. Érdekes mégis megnézni, mi is rejlik a fent szabály mögött. Először is az, hogy az óra ellenkező irányban jár, és 24 óra alatt tesz, meg egy teljes fordulatot, azzal vesszük tekintetbe, hogy a mutatott idő kétszeresét vonjuk le. Továbbá azt hogy az óra havonta két órát siet, a hónapszám kétszeresének levonásával kompenzáljuk. És honnan ered az 54-es szám? Ezt kissé részletesebben kell végiggondolni. A mi mutatónk a 11 órás rektaszcenzió vonalán fekszik. Tehát március 21-én és 24 perccel a közép-európai időszámítás meridiánja előtt 12+11-0,4= 22,6 órakor delel. A konstansunk ezen a szabály szerint 22,6+(2×12)+(2×3,7)= 54.

Vagyis fenti konstansunk szigorúan véve csak egy bizonyos földrajzi hosszúságra érvényes, a mi esetünkben éppen a Greenwichtől 21°-kal keletre fekvőre. Ez valahol Karcag, Békéscsaba környékén halad át hazánkon. Más helyeken azonban oly csekély az eltérés, hogy a leolvasás pontosságát tekintetbe véve országosan érvényesnek vehetjük az 54-et. Szigorúan véve pl. Debrecenben 53,96-ot Budapesten 54,08-ot. Sopronban 54,12-ot kellene használni.

Fentiekből következik viszont, ahol közép-európai időszámítást használnak – ez pedig kontinensünkön gyakorlatilag az Atlanti-óceántól Magyarországig érvényes – állandónk csak a földrajzi hosszúságtól függ.  Így pl. konstansunk értéke Varsóban 54, Berlinben 54,5, Luxembourg-ban 55, Nantes-ban 55,5. Tőlünk keletre haladva Constantára 53,5 volna érvényes, de a kelet-európai időszámítás miatt ez 54,5-re módosul.

A Föld és Ég 1976/5. számában megjelent cikk internetes változata

Hozzászólás

hozzászólás