Háromszámlapú napóra

1320

  A betonból és terméskőből épített óra – mely a környezetkultúra egyesület támogatásával és tagjainak önzetlen munkájával jött létre több év alatt – 160 cm magas. A napóra-tömb a csillagászati alapfogalmak megismerését is szolgálja. Felirata: UBI SOL, IBI VITA (Ahová a Nap süt, ott élet van.)
   Felületei: a vízszintes (hoirizontális) napórájé: 99×109 cm arab számok, a függőlegesé (vertikális) (nyári időszámítás): 100×109 cm római számok, a mutatóra merőlegesé (ekvatoriális) pedig: 40×109 cm arab számok. Az árnyékvető (gnomon) hossza 157 cm, átmérője 3 cm. Rozsdamentes acélcsőből készült. Esztergom földrajzi szélességének megfelelően, 47,8 fokos szögben mutat a pólusra.
   Zónaidő és időegyenlet: a napórák a helyi időt jelzik. A polgári életben használt óráink a közép-európai időt mutatják, vagyis a 15. hosszúsági kör szerint járnak. Esztergom azonban ettől keletre, a 18,8 fokos hosszúsági körön fekszik. Mivel 1°= perccel, ezért a 3,8°= 15 perccel. A napóra tervezésénél és készítésénél a 15 perc időkülönbséget beszámítottam, ezért a "földi" órákkal történő összehasonlításnál csupán az időegyenletet kell számításba venni.
   Az időegyenlet (vagy időegyenlítés) a szoláris idő és a középidő közti különbség, mely az év folyamán állandóan változik, és a világon mindenütt azonos. Az időegyenlítési táblázatot a szakkönyvek részleteiben megadják. Napóránk például december 15-én 5 percet siet, február 10-én pedig 14 percet késik.
   A táblázat szerint az éves eltérés a földi órákhoz viszonyítva: -1 és -14 perc (késés), valamint +1 és +16 perc (sietés) között változik. Az év négy napján az időegyenlet értéke zérus. (Ilyenkor tűnik pontosnak a napóra.) Csekély eltolódással ez a négy nap: december 25., április 15., június 15., szeptember 1.  

Ekvatoriális napóra a Prímás-szigeti hármas napóránál

Az Esztergom és Vidéke 2006. december 21-i számában megjelent cikk másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás