Miért mozgó ünnep a húsvét?

15963

A kereszténység mai gyakorlatában húsvét a legnagyobb ünnep, Jézus feltámadásának az emléknapja. Azért emléknap, és nem évforduló, mert amint Jézus születésének, úgy halálának, illetve feltámadásának pontos idejét sem ismerjük. Eredetileg minden vasárnapot Jézus feltámadása emlékének szenteltek. Az évenként megismétlődő húsvét, amelyet a böjt, vagyis az ünnep ún. előkészületi időszaka vezetett be, csak a II. században kezdett kialakulni. Az ünnep időpontja ekkor még alkalmazkodott a zsidó húsvéthoz, de nem mindenütt. Általában az volt a szokás, hogy a zsidó naptár Nissan hónap 14-e, azaz holdtölte utáni vasárnapon ünnepelték, az előtte való pénteken pedig Jézus halálára emlékeztek. Az ázsiai tartományokban ezzel szemben mindig Nissan 14-én, azaz a holdtölte napján, vagyis az ősi zsidó hagyományoknak megfelelően emlékeztek meg a keresztrefeszítésről, és két nappal utána, függetlenül attól, hogy vasárnapra esett-e, vagy sem, ünnepelték a feltámadást. A kereszténység még igen sokáig nem szakadt el a zsidó húsvét időpontjától. Jeruzsálem pusztulása után a szétszóródó zsidók, csakúgy, mint a keresztények, az akkoriban már széles körben elterjedt tavaszünnep, vagyis a március 21-i napéjegyenlőség hatására, március 21-ét kezdték húsvét ünnepeként ünnepelni.

Bár a bevezetése szinte az apostoli időkre megy vissza, abban a formális kérdésben, hogy mikor ünnepeljék, már a kezdet kezdetén viták támadtak. Ezek tulajdonképpen még napjainkra sem ültek el teljesen. A kisázsiai keleti egyházak, akik gyakorlatukat Szent János apostoltól származónak mondták, megmaradtak az első zsidó naptári hónap, a Nissan 14. napja, azaz a tavaszi holdtölte mellett, mondván, hogy mindig 14-én kell ünnepelni, tekintet nélkül arra, hogy az a hét melyik napjára esik. Őket ezért quattuordecimánoknak, azaz tizennegyedikéseknek nevezték. Ők tehát a hónap napjára helyezték a hangsúlyt, míg a nyugati egyház a hét napjára, ezért a feltámadást mindig a Nissan 14-ét követő vasárnap ünnepelték, a kereszthalálra pedig a megelőző pénteken emlékeztek. Nézeteltérések voltak az ünnepet előkészítő böjt tekintetében is. A nyugatiak Krisztus halála napját történeti szempontból fogták fel, tehát gyásznapnak tekintették és böjtöltek vasárnapig, míg a keletiek Krisztus halálának a dogmatikus szempontból értékelték, vagyis a megváltás napjának tekintették és a húsvét előtti péntek du. 3 órakor ünnepélyes szeretetlakomát tartottak. Ehhez a két eltéréshez járult a csillagászati számításokban való eltérés, ti. Krisztus idejében a zsidók a pászkát mindig a tavaszi napéjegyenlőség után ünnepelték, Nissan 14. és a napéjegyenlőség utáni holdtölte pedig csaknem mindig egybe esett. Jézus tehát a napéjegyenlőség után támadt fel.

Az eltérések megszüntetésére az első kísérlet Kr.u. 160-ban történt, amikor a szmyrnai Polikárp Rómában járt, de nem jutott egyezségre Anicetus pápával (Kr.u. 155-166?). Néhány évtized múlva újabb heves vita támadt az efezusi Polykrates és I. Victor pápa (Kr.u. 188-199) között, olyannyira, hogy a pápa az egyházközösség megszüntetésével fenyegette meg a quattuordecimánokat, de Szent Ireneus közbenjárására a szakadás nem következett be. A következő rendezési kísérlet az arlesi zsinaton történt Kr.u. 324-ben. A zsinat elrendelte, hogy egyazon napon és egyidőben ünnepeljék a húsvétot: „ut uno die et uno tempore per orbem pascha celebretur”, amivel Róma a saját gyakorlatát kívánta egyetemessé tenni, de a kísérlet ezúttal sem sikerült. Ezért a római pápák „epistolae formatae”-nak nevezett levelekben közölték a nyugati püspökökkel a húsvéti ünnepek időpontját, míg a keleti pátriárkák Rómával közölték a maguk ünnepnapját annak reményében, hogy kialakul az egységes gyakorlat. Mivel ez a kísérlet is eredménytelen maradt, a kérdés újra tárgysorozatra került a niceai zsinaton Kr.u. 325-ben, amely kimondta:

a/ Az ünnepet mindíg a tavaszi napéjegyenlőséget,követő holdtölte utáni vasárnapon kell megtartani. Ha a holdtölte vasárnapra esik, úgy a következő telihold a húsvéti Hold. Ha pedig ez is vasárnapra esik, akkor a következő vasárnapa húsvét napja. b/ A húsvét napját mindíg vasárnap kell ünnepelni, ebben tehát a quattuordecimánoknak engedniük kellett. c/ A húsvétot nem szabad a zsidókkal együtt ünnepelni, ezért amennyiben a Nissan 14-e vasárnapra esik (ha a holdtölte vasárnap következik be) úgy az ünnepet hét nappal el kell tolni, mert az csak a holdtölte után tartható meg. d/ Nem lehet egy évben két húsvét, vagyis minden körülmények között csak a tavaszi napéjegyenlőség után tartható meg. e/ A húsvét időpontjának kiszámításával az alexandriai egyház bízatik meg, amely az adatait elküldi a római egyháznak, az pedig megküldi a többi egyházaknak a dátumot.

A zsinati határozat ellenére sem szűnt meg azonnal az eltérés, sőt tartotta magát, ha nem is olyan széles körben mint azelőtt, egészen Nagy Károly (800-814) idejéig. Ennek egyik oka a quattuordecimánok nyakassága, a másik pedig az alexandriai és a római húsvét-dátum számítás eltérő gyakorlata volt.

Az alexandriai számítás alapja a 19 éves Meton-ciklus volt és a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re fixált dátuma volt, míg a római számításé egy 84 éves ciklus március 18-i napéjegyenlőségi dátummal. Dionysius Exiguus római apát érdeme, hogy a két ciklust összhangba hozta: egy 19 és egy 28 éves ciklust egyesítve egy 532 éves periódust nyert (19×28= 523), és így az alexandriaival összhangban álló húsvét-táblázatot készített. Végül a VIII. század végére az egész keresztény világ együtt ünnepelte a húsvét napját. Ettől kezdve a húsvét két szélső határnapja március 22. – április 25. A március 22-én bekövetkező húsvét nagyon ritka. Olyannyira, hogy az 1801-2100 közötti 300 év során csak egyetlen egy alkalommal, 1818-ban volt március 22-én húsvét, de ez is vitatott volt, mert ha következetesen ragaszkodunk a zsinati szabályhoz, amely a tavaszi napéjegyenlőséget március 21-re vette, úgy a szabálynak az utáni kitétele (t.i. a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap) alapján március 22-re egyáltalán nem eshetne húsvét!

A húsvét dátumok lehetséges két legszélsőbb naptári határa: március 22. és április 25. között  35 különböző napra eshet az ünnep. Emiatt 35 különböző naptárra van szükségünk ahhoz, hogy a húsvéttal együtt mozgó mozgó ünnepek összes lehetséges dátumát megtaláljuk. Március 22-én akkor van húsvét, ha március 21-én van holdtölte, s az utána következő nap vasárnap. Alkalmazzák a gyakorlatban ezt a megoldást, de ebben az esetben a holdtölte és a napéjegyenlőség napja egybeesik, ami ellentmond a niceai zsinat húsvét-szabályának, amely szerint ilyenkor a legközelebbi holdtölte a húsvéti Hold. Legkésőbb akkor van a húsvét, ha éppen a tavaszi napéjegyenlőség előtti napon, március 20-án volt holdtölte, és a 29 nap múlva, április 18-án következő, vagyis ez esetben az első tavaszi holdtölte után következő vasárnap április 25-én lesz. Igen ritkák az április 24-i és 25-i húsvét is: 1800 és 2100 között mindkét dátum csak kétszer fordul elő. Az előbbi 2011 és 2095-ben, az utóbbi 1943-ban és 2038-ban.

Az eddig mondottak alapján is nyilvánvaló: célszerű lenne a húsvét dátum valamelyik áprilisi vasárnapra való rögzítése. Mivel nem pontos évfordulóról, hanem emléknapról van szó, valójában megállapodás kérdése, hogy mikor ünnepeljük. A XX. század elején felvetődött naptárreform-javaslatok tárgyalása során a Vatikán még elzárkózott a kérdéstől. A II. Vatikáni Zsinat Liturgikus Konstituciója függelékében közölt állásfoglalás azonban már megengedi egy olyan öröknaptár bevezetését, amelyben a húsvétdátumot rögzítik. Egyetlen kikötése van: olyan naptárt fogad csak el a Római Egyház, amelyikben nem szakad meg a hetek biblikus időkig visszevezethető szakadatlan sorozata, vagyis amelyikbe nem iktatnak hetektől független névtelen napokat. (Ilyen, egyenlő féléveket és negyedéveket tartalmazó öröknaptár azonban csillagászati okok miatt nem készíthető, mert az év nem egész számú többszöröse a napoknak.) Egy ilyen rendezéshez azonban csak egy – esetleg évtizedek múlva összehívandó – következő zsinat járulhat hozzá, és amint azt az említett zsinati nyilatkozat is hangsúlyozza: még egyeztetni kell a különböző keresztény testvéregyházakkal. Addig bizonyosak lehetünk benne, hogy az alábbi, az elkövetkezendő húsvétdátumokat mutató táblázatunk érvényben marad:

Húsvétdátumok 2001-2025 között

 év hónap   nap
 2001  április  15
 2002  március  31
 2003  április  20
 2004  április  11
 2005  március  27
 2006  április  16
 2007  április  8
 2008  március  23
 2009  április  12
 2010  április  4
 2011  április  24
 2012  április  8
 2013  március  31
 2014  április  20
 2015  április  5
 2016  március  27
 2017  április  16
 2018  április  1
 2019  április  21
 2020  április  12
 2021  április  4
 2022  április  17
 2023  április  9
 2024  március  31
 2025  április  20

(2001)

Hozzászólás

hozzászólás