Sir Isaac Newton, a londoni pénzverde igazgatója

3406

360 évvel ezelőtt (a Gergely naptár szerint 1643. január 4-én) született a híres fizikus, matematikus és csillagász Isaac Newton. Tudományos tevékenysége még címszavakban felsorolva is hosszú listát eredményez. Foglalkozott mechanikával, Galilei és Kepler eredményeire támaszkodva három axiómájában megalapozta a klasszikus elméleti fizikát. Optikai kutatásaiban felállította a fény korpuszkuláris (részecske természetű) elméletét, kimutatta, hogy a fehér fény színekre bontható, és sokunk örömére tükrös távcsövet alkotott. Matematikában legjelentősebb eredménye az integrál és differenciálszámítás kidolgozása volt.

Eredményein alapul a mai középiskolai fizika és matematikai oktatás. Ismertsége azonban nem áll meg az iskolai tananyagnál. Szinte mindenki ismeri azt a róla szóló anekdótát – ami valószínűleg minden valóságalapot nélkülöz, – miszerint is egy almafa alá leheveredve a fejére pottyanó alma hatására ismerte fel a gravitáció törvényét. (Mikor fizikus hallgatóként az ELTE-re kerültem, mint minden elsőévesnek nekem is le kellett tennem a fizikusi esküt. A ceremónia része volt, hogy az idősebb hallgatók fejünkre almát ejtve fogadtak be maguk közé.)
Van azonban Newton életének egy olyan része, amely bár hosszú időt ölel fel, mégis kevésbé ismert. 1696-ban a londoni pénzverde őre lett. Elsőre szokatlannak tűnhet, hogy a már ötvenes éveiben járó egyetemi tanár otthagyja a Cambridge-i akadémiai környezetet, és közalkalmazottnak álljon. Ő mégis elvállalta. A pénzverde abban az időben a Tower-ban (London) állott, és Newton a munka dandárjába csöppent bele, amint elfoglalta a helyét. Fő feladatuk az elavult ezüstérmék cseréje volt. A munkát 3 év alatt fejezték be, és 1699-ben, mikor a verde igazgatói posztja megürült, Newtont nevezték ki a megüresedett helyre. Ez az állás inkább adminisztratív volt előzőhöz képest, de jövedelmezőbb, mert az igazgató volt felelős a korona és az alvállalkozók között létrejött szerződésekért, melyek összegéből ő is részesedett. Nem is csoda, hogy helyét minden politikai vihar ellenére haláláig, 1727-ig meg is tartotta.

Mint igazgató számos nehéz feladat elé állította a kor. 1702-ben Stuart Anna lépett trónra, ami ismét új pénz és koronázási medálok kibocsátásával járt, csakúgy, mint az 1707-ben bekövetkezett Angol és Skót királyságok egyesülése, azaz Nagy-Britannia megalakulása. Majd 1714-ben I. György, hannoveri dinasztia első uralkodója lépett trónra. Newton elmerült igazgatói teendőiben, nemritkán magára vállalva a réz, az ezüst és az arany tisztaságának ellenőrzését is, melyről saját kezével írt feljegyzései tanúskodnak. Nem csoda, ha ezt az időt egyesek a tudomány számára elvesztegetettnek látják. Kortársa Levy professzor szerint „amint belépett a verde ajtaján, feladta kreatív tudományos tevékenységét”. Tény hogy ez idő alatt inkább ősi kronológiákkal és bibliai próféciákkal foglalkozott, semmint természettudománnyal.

Igazgatói ténykedését meglehetős alapossággal és tisztességesen látta el. Rengeteget dolgozott azon, hogy a kivert érmek mind súlyban, mind finomságban az elvártnak megfeleljenek, és egymástól a lehető legkevésbé térjenek el. Megvesztegethetetlen volt, azt tartották róla, hogy egyszer ?6000 kenőpénzt utasított vissza. Ez abban a korban talán még feltűnőbb volt, mint napjainkban.

Lehet, hogy életének ez az utolsó 30 éve elveszett a tudomány számára, de az utókor tiszteletét munkájának eredményeivel már előbb kivívta. Számos tudományos társaság választotta, választja névadójának. Például az 1940-ben, Angliában alapított Colour Group, mely interdiszciplináris társaság révén egyesíti mindazon tudományokat, amelyek a színekkel (mérés, feldolgozás, érzékelés) foglalkoznak. A társaság minden évben Newton képmásával díszített érmet adományoz az arra érdemes tagoknak.

Az angol állam szintén büszke híres tudósára. Nemrég még forgalomban volt Newton képmásával 1 fontos bankjegy, ahol a tudós könyvvel a kezében, egy Newton-távcső társaságában látható. Ez az egyetlen forgalmi pénz volt, melyet a tudós portréja díszített.

Tuvalu szigetén 1993-ban, Newton születésének 350. évfordulóján adtak ki 10,000 darab $20-os emlékérmet, melyen a tudós profilja szintén egy távcső társaságában látható. (Tuvalu egy mindössze 26km2–es sziget 9 ezer lakossal, a Fidzsi-szigetektől északra. 1976. január elseje óta független.)

{mosimage}

Végül álljon itt egy érdekes emlékérme, melyen ránézésre nem is látszik, hogy kapcsolódik Newtonhoz. Mindel bizonnyal nehéz kérdés lenne egy vetélkedőn kitalálni, hogy hogyan. A választ ugyanis az érme harmadik oldalán, a peremiraton lehet meglelni. A „STANDING ON THE SHOULDERS OF GIANTS” mondás Newton 1676. február 5-én Robert Hookhoz írott levelében található. Newton ezzel szerényen arra utalt, hogy eredményeit mások kutatásai tették lehetővé, és a teljes mondat így szólt „If I have seen further it is by standing on the shoulders of giants.” Jelentése szabad fordításban „Ha valaha is messzebb láthattam az azért lehetett, mert óriások vállán álltam”. (Egyes vélekedések szerint ezt a mondatot nem is ő fogalmazta meg elsőnek, hanem már 1130-ból ismert. Hogy Newton csak idézett-e, vagy maga fogalmazta meg ezt a gondolatot, azt éppúgy nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy az Oasis együttes hasonló szövegű dalát vajon Newton gondolatai ihlették-e.)
Ha ez a születésnapi megemlékezés nem is sikerült szokványosra, továbbra is emlékezzünk tisztelettel a nagy tudósra!

A Meteor 2003/1. számában megjelent cikk másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás