A spanyol Loyolai Szent Ignác(1491-1556) alapította jezsuita rend (mely rend talán a világ legműveltebb vallási rendje) soraiból sok nemzetközi hírű tudós került ki, köztük szép számmal voltak csillagászok is.
Érdekes csillagászattörténeti tény, hogy a Magyar Királyság területén ez fokozottan így volt. A tudós papok között sok magyart is találunk. Sőt, a magyarországi csillagászat történetét vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy a XVI. és a XX. század első felének időszakában, hazánkban az e tudományt művelő, ismertebb csillagászok majdnem ötven százaléka jezsuita volt.
Ruđer Josip Bošković (kép: wikipédia)
Jelen írásunkban azonban egy horvát nemzetiségű híres tudósról emlékezünk meg, mégpedig Ruđer Josip Boškovićról. Ugyanis Bošković 315 éve, 1711. május 18-án született, az akkori Raguzai Köztársaságban, Dudrovnikban (régi magyar nevén Raguza). A tudós nevének írásmódja változó, vannak kiadványok, melyekben Roger Joseph Boscovich írással szerepel.
Igazából inkább itáliai tudós volt
Sokak szerint Bošković volt talán az egyik legnagyobb polihisztora a rendnek. A magát horvát nemzetiségűnek valló Bošković igazából itáliai fizikus, csillagász, matematikus, filozófus, teológus és költő volt egy személyben! Élete jelentős részét Itáliában töltötte. 1743-tól húsz éven át tanított a Római Kollégiumban. 1744-ben szentelték fel római katolikus pappá. A rend „veszélyesnek” ítélte haladó gondolkodásáért, az arisztotelészi fizika támadásáért, és Newton tanainak támogatásáért!
Theoria Philosophiae Naturalis című művében atomteóriájával ismerkedhetett meg a XVIII. század tudóstársadalma. Ezen híres művét Bécsben adta ki 1758-ban – de később több kiadást is megélt, még 1974-ben is kiadták, akkor Jugoszláviában, ezen belül a korabeli Horvátországban. (A mű eredeti címe: Philosophiæ naturalis theoria redacta ad unicam legem virium in natura existentium. Magyarul: A természetben létező erők egyetlen törvényéből levezetett természetfilozófiai elmélete.)
Bošković híres könyve, a Theoria Philosophiae Naturalis címoldala (wikipédia)
Bošković De solis aclunae defectibus című művének francia fordítása (wikipédia)
Sok mindennel foglalkozó polihisztor volt
A horvát polihisztor több műszert is feltalált, foglalkozott hibaszámítással, valószínűség-számítással. Ezen felül templomok renoválását oldotta meg, mocsár lecsapolásban tevékenykedett stb. Brazíliai utazása alkalmából adatokat gyűjtött a Föld lapultságára és alakjának a meghatározására is. Üstökös- és napfolt megfigyeléseket is végzett. A Nap tengelykörüli forgását a napfoltok segítségével határozta meg. XIV. Benedek (1675-1758) pápát meggyőzte arról, hogy Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) heliocentrikus világképet hirdető művét le kell venni a tiltott művek listájáról.
1769-ben expedíció szervezésébe kezdett, Kaliforniába, hogy megfigyelhessék a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulását a június harmadikáról negyedikére virradó éjjelen. A kaliforniai utazás azonban meghiúsult, mivel kicsit korábban (1767-ben) a korabeli spanyol birodalom kitiltotta a jezsuitákat minden hozzájuk tartozó térségből, gyarmatairól! (Ugyanezen ritka jelenséget két másik, szintén jezsuita csillagász, a magyar Sajnovics János és Hell Miksa azonban sikerrel észlelték Vardö szigetén.)
Kevésbé ismert, hogy Bošković még diplomataként is dolgozott, 1760-ban a Raguzai Köztársaság szolgálatában, Londonban volt nagykövet. Angliai tartózkodása alatt a Royal Society tagjává választották.
Boškovićnak sok ellensége volt, csakúgy, mint magának a rendnek is, ezért gyakran váltogatta a tartózkodási helyét. 1777 körül visszatért Milánóba, ahol tanított, és a Brera Csillagvizsgáló vezetője volt. (A milánói obszervatóriumról valószínűleg maga Bošković készített egy máig fennmaradt fa makettet.)
A milánói Brera Csillagvizsgáló fából készült makettje. Elképzelhető, hogy a makettet maga Bošković készítette. (wikipédia)
A jezsuita rend 1773 júniusi teljes betiltása (melyet XIV. Kelemen pápa rendelt el és a betiltás egészen 1814 augusztusáig tartott, amikor is VI. Piusz pápa ismét engedélyezte a rend működését) és feloszlatása után a szókimondó és kalandvágyó Bošković elfogadta a francia király meghívását, és a francia haditengerészetnél kamatoztatta optikai tudását. Körülbelül tíz évet élt Franciaországban, ahol a Tudományos Akadémia tagjává is megválasztották és állampolgárságot is adományoztak számára.
Holdkráter is őrzi nevét
A kiváló horvát jezsuita tudós munkásságát sok-sok idő után, már a függetlenné vált Horvátországban, érdekes megoldással is elismerték. Ugyanis Horvátország 1991-1994 között használt ideiglenes pénze, a horvát dinár (ezt váltotta a kuna) bankjegyek előlapján, egységesen, Bošković arcképe és megfigyelési módszereinek geometriai rajza látható.
Bošković egy már forgalomban nem lévő 1991-es horvát papírpénzen. (www.numisnumismatics.com)
Nagyon lényegre törően a híres ábrájáról: a rajz azon geometriai megoldást ábrázolja, hogy egy tengelye körül forgó bolygó – mint pl. a Földünk –egyenlítőjének meghatározása lehetséges akkor, ha egy felszíni jellegzetes alakzatáról van 3 megfigyelési adatunk. Továbbá lehetséges egy bolygó, vagy üstökös pályájának kiszámítása, ha van 3 megfigyelési adatunk…
Boskovic felfedezte azt is, hogy a Holdunk nem rendelkezik légkörrel. Bošković nevét a Holdon egy 46 km átmérőjű kráter is őrzi.
A Boscovich-kráter és környezete Berente Béla felvételén. https://eszlelonaplo.mcse.hu/observation/115183
Ruđer Bošković Milánóban, tüdőgyulladásban hunyt el, 1787. február 13-án. A Milánói Szent Mária Podone templomban temették el. Halálának évfordulóin, számos helyen rendeznek emlékére konferenciákat.
Bošković emléktáblája Dubrovnikban.
Felhasznált irodalom
