Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly

2571

A gellérthegyi csillagvizsgáló az 1840-es években. Buda ostromakor, 1949-ben elpusztult

    „1837 februáriussa alatt felszólítva vagyok véleményem adására, miféle hézagokat tartok osztályomat illető hazai litteraturánkban legérezhetőbbnek…

    Nagy Károly 27 oldalas reformtervezete ma is fellelhető az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. Ízelítőül csupán néhány részletet idézek a ma is időszerű gondolatok közül: „…s melly tudomány ágaknál gondolok egyebek előtt közhasznú kézikönyveket irandóknak: mert az academiának szándéka, litteraturánk számos hézagai pótlására, jutalomtétek által is ösztönözni hazánk íróit…

 

Buda és Pest 1837-ben a Gellérthegy aljáról észak felé (Carl Vasquez térképsorozatát díszítő litográfia) 

1. Földművelési vagy agronómiai ismeretek

2. Technikai vagy Technológiai ismeretek

    Korunkban hova csak a számoló legények által jött és jön be a mindennapi szükségeket ellátó industria… A Chemia a Physika és mechanika játszák a fő szerepeket.”

    Ezekben az években végezte például Faraday* elektromos és mágneses kísérleteit, fogalmazta meg az indukciós törvényt, s 1831-ben szerkesztette meg Jedlik Ányos az első villanymotort, ebben az időben kezd kialakulni a szerves kémia (Wöhler karbamid-szintézise) stb. Nagy Károly jól ítéli meg a fejlődés aktuális irányait.

    Majd a gazdaság és a kereskedelem fontosságára hívja fel a figyelmet: „hallom, hogy a magyar természet a kereskedéssel ellenkezik. A természet helyett inkább az ügyességet kellene tenni. A kereskedő kénytelen egyszersmind Geográfus és statisztikus lenni. De életadója a számítás…. A’ világkereskedésben (hazánk) tán soha sem fog nagy részt venni, de belső kereskedése isszonyú kifejlődést nyerhet, ennek hatalmas segéjjei a számítás, könyvtartás, hazai geográfia és statisztika. Nemzeti tekintetben minden olyan ismereteket ide számlálom melyek a nép materialis hasznát emelni képesek, milyenek a hajózás, a vizek regulatioja, canalizálás, utak építése…” Mintha korunk tudománypolitikusát olvasnánk az iskolarendszer, a szaktudás, a kereskedelem és a polgárosodás összefüggéseiről!

    Milyen stúdiumok szükségeltettek Nagy Károly országmegváltó terveihez? Aki meg akarja változtatni a körülötte levő világot, annak pontosan kell ismernie környezete méretarányait.

Demográfia, statisztika, mérésügy

    Földrajzi tanulmányait olvasva elcsodálkozunk Nagy Károly tájékozottságán. Tudósunk ma is korszerűnek mondható módszerekkel foglalkozott Földünk demográfiai problémáival. Kárhoztatta azokat a tudósokat és politikusokat, akik felelőtlenül kezelik a tényeket, és statisztikai adatok hiányában még megközelítő pontossággal sem ismerik a Föld népességének adatait.

    Több tanulmányában is szorgalmazta az egységes mértékrendszer kialakítását és az akkortájt Európa egyes régióban terjedő méter-kilogramm rendszer bevezetését javasolta. Ennek érdekében megvásárolta magának, később pedig felajánlotta a magyar államnak a párizsi Gambey cégnél készült platina méterrudat és kilogrammot. Ezek az etalonok eredetileg a Párizsi Csillagvizsgáló számára készültek, de akkor – anyagiak híján – nem tudták megvenni őket, Nagy Károly viszont időközben (amint a 11. számban olvashattuk) magyar főnemesek ügyes „gazdasági konszolidációi”-val maga is szép kis vagyonra tett szert, s így saját tulajdonaként hozhatta haza a korszakalkotó kincset (lásd keretes cikkünket).

Könyvek

    „Minden nemzeti előlépés a nemzet szellemétől függ, szelleme értelmi állásától.

    A Magyar Tudós Társaság segítségével több magyar nyelvű könyvet jelentetett meg: Arithmetika, Számírás különös jegyekkel (1835), Elemi algebra, Számírás közönséges jegyekkel (1837). Az Arithmetikát 1836 szeptemberében a Tudós Társaság 200 arany nagyjutalomban részesítette; Bolyai Farkas Tentamenjét (Marosvásárhely, 1832) viszont nem!

    Nagy Károly az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintette, hogy a matematikai műveltséget már a gyerekkorban is széles körben terjesszék. E célból két alapfokú matematikai tankönyvet is írt, melyek ma is élvezhető írások. Mai tankönyvíróink figyelmébe ajánljuk, egy-két részlet, feladat idézése szórakoztató művelődéstörténeti érdekesség lehet. A Kis számító 1837-ben, A’ kis geometra 1838-ban jelent meg.

    Szinte jelkép értékű, hogy a provincializmus ellen küzdő liberális, világjáró, ugyanakkor az ország emelkedésén munkálkodó hazafi egy magyar elnevezésekkel készítendő földgömbről nyújtott be tervezetet a Tudós Társaságnak 1833-ban.

 {mosimage}

„Első magyar földteke a’ legújabb kútfők után, átmérője 316,5 milliméter, Bécs, 1840, metszette Biller” (Országos Széchényi Könyvtár térképtára, Bartha Lajos felvétele)

Az első magyar földteke

    Az új földgömb 1840-ben Bécsben Első magyar Földteke néven meg is jelent. A földgömb kibocsátását egy Franciaországban vásárolt égteke is követte még ugyabban az esztendőben. A feliratok, nevek magyarra fordítását a Tudós Társaság tagjai végezték. Ezek a földrajztanítást korszerűsítő ég- és földgömbök százötven iskolához jutottak el ajándékképpen. Az oktatásfejlesztő glóbuszprogram költségét Batthyány Kázmér gróf* viselte.

    A szemléltető eszközök szakszerű alkalmazását elősegítette Vállas Antal (1809–1869) Az égi és földtekék használata (1840) című könyvének megjelenése.Nagy Károly akadémikusi ténykedéséhez tartozott még 1837 és 1842 között a Tudós Társaság számára évenként kiadott Névkönyvek szerkesztése is.

Politika

    Az ifjú akadémikus politikus barátainak társaságában rendszeresen részt vett az 1832 és 1836 közötti pozsonyi országgyűléseken. 1841-ben jelentette meg – név nélkül – politikai tárgyú cikkeinek, szatíráinak és tanulmányainak gyűjteményét Daguerréotyp címmel. Ez a kötet sokakat megbotránkoztatott, például Széchenyi István grófot is, akit pedig a könyv szerzője mindenkinél jobban tisztelt. A kemény, sőt helyenként kötekedő polgári-plebejus kritikát olvasva persze nem csodálkozhatunk, hogy az „ügyetlen kertészek”-nek nevezett főnemes reformerek nem voltak elragadtatva.

    Nagy Károly 1842-től a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap munkatársa lett. Politikai cikkei mellett elsősorban pénzügyi írásait közölte a lap. Lassanként azonban belefáradt a politikai csatározásokba, és életének háralevő részét kizárólag a tudományos munkának kívánta szentelni. 1845-ben fogott hozzá a bicskei csillagászati obszervatórium felépítéséhez.

(Folytatjuk)

Az Élet és Tudomány 1998/14. számában megjelent cikk másodközlése

Egy reformkori polihisztor, Nagy Károly. A "Nagy Ábránd" Bicskei Csillagvizsgáló

Hozzászólás

hozzászólás