Hell Miksa sírjánál jártam

1353

Selmecbánya-Szélaknán született 1720. május 15-én, sokgyermekes bányászcsaládban (22 testvére volt). Középiskoláit szülőföldjén, az egyetemet Bécsben végezte. Zsolnán, Lőcsén, Nagyszombatban és Kolozsvárott matematikát és csillagászatot tanított. A bécsi csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki már 1755-ben. A nagyszombati, kolozsvári, egri és budai csillagdáknak vagy tervezője vagy szervezője-beszerzője lett. 1768—69-ben Skandináviát járta, és Vardő szigetén észlelte a Vénusz átvonulását a Nap előtt. Utóbb sok európai tudós társaság választotta tagjává. Élete végén Bécsben élt, itt kutatott és tanított.

Hivatása áldozata lett, mert amikor 1792 tavaszán Bécsbe érkezett a török követ, látni akarta a bécsi csillagvizsgálót. Az idős Hell több órán át kísérgette és tájékoztatta vendégét a huzatos, hűvös toronyban. Hell megfázott, tüdőgyulladást kapott és április 14-én meghalt. Április 16-án temették el, és mivel híres emberként halt meg, így haláláról a Wiener Zeitung április 18-án részletesen hírt adott: "Folyó hó 14-én délelőtt meghalt itt 71 éves korában Hell Miksa abbé úr, a csillagászat tanára és a helybeli egyetemi csillagda igazgatója, különféle külföldi akadémiák tagja. Benne az itteni egyetem a legrégibb és legérdemesebb tanárainak egyikét veszítette el, aki különösen a csillagászat terén kiváló hírre tett szert."

A források megegyeznek abban, hogy a Bécshez közeli Maria Enzensdorfban temették el Hellt. (Ezt a helyi anyakönyv is igazolja.) Azért került ide, mert egy régi jó barátjának, Penkler bárónak itt volt a birtoka. Hell tudott barátja szándékáról, végrendeletében is jóváhagyta azt. Penkler báró egy emlékkövet is állított barátjának, amelynek szövegét Denis alkotta.

Hell Miksa sírja Ausztriában van, 45 km-re mai határunktól. Soha nem is tartozott Magyarországhoz, mert 23 km-re van a régi országhatártól. Annál közelebb van Bécshez: a város centrumától 14 km-re, a mai Nagy-Bécs közigazgatási határától 3 km-re van délnyugat felé. Sírját 1890-ben Hermann Ottó is felkereste (ugyanő nemcsak ide, hanem Vardő szigetére is elzarándokolt Hell nyomdokában). Nekem nagy segítséget adott Zétényi Endre útleírása, aki 1975-ben járt itt, ezen kívül még Bartha Lajos és Mécs Mikós útbaigazító segítségét is itt köszönöm meg.

A régi Hell-emléktábla szövege

Bécsben járva valóban könnyebben útbaejthető a Hell Miksa emlék a mellékelt vázlatrajzok alapján. A bal oldali rajzon a Bécshez viszonyított helyzet látható, a jobb oldali az autóutakat és a közbeeső falvakat mutatja.

Autóval utaztam. Ahogy délnyugat felé kijutottam Bécsből, Liesling után és Perschtoldsdorf előtt (a kettő közötti úton 3 km-re) balra kell letérni. Itt már jelzik Maria Enzensdorfot. A települést nehéz megtalálni, mert előbb Brunn falu következik, ezzel egybeépülve a következő rész Maria Enzensdorf. A község nem nagy, temploma sem feltűnő, az autó hamar áthalad 44 a főutcán. A déli végén van a régi temető (hasznos érdeklődni az Alte Friedhof után), ezt már az út mentén nem nehéz megtalálni.

A fallal körülvett temető közepén egy kis 18. századi temetőkápolna. Hell Miksa ezen kápolnával szemben, a legközelebbi körítőfalnál volt. Oda temették, oda helyezték a régi emléktábláját is. Csakhogy a századfordulón a 18. századi sírokat felszámolták, amit csak a tábla vészelt át, Hell maradványai nem. Az emléktáblát a különböző források hol a kápolnán belül látják, hol kívül a falának támasztva, hol (utóbb) a kápolna falára rögzítve. 1975-ben Zétényi még látja a régi, megviselt betűjű táblát. Én már egy újabbat láthattam. Láthatóan ennek a táblának új az anyaga, feliratai épek és frissek, szövege is más, mint a régi:

{mosimage} 

Ez az emléktábla a kápolna déli falába van építve. 60×80 om méretű, szürke márványból készült. 14 soros latin felirata fekete betűkkel hirdeti Hell emlékét. Hazaérkezésem után derült ki, hogy a táblát Csupor Zoltán Mihály tordasi plébános és CSACS-tag készíttette el 1983-ban. Hogy a régi, nehezen betűzhető, de 1975-ben még létező sírkő hol lehet, azt nem tudni. Nehéz lesz a nyomára akadni, éppúgy elkeveredhetett, mint Hell Miksa földi maradványai.

Irodalom:.

1.Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. köt. Bp. 1896.

2.Pinzger Ferenc: Hell Miksa emlékezete. Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra.. Bp. 1927. 176—200 o.

3.Zétényi Endre: Az egri csillagvizsgáló története és régi műszerei.

A magyarorszá tudomány- és technikatörténeti konferencia Budapest, 1972. nov. 23—25. előadásának anyagából. Bp. 1973. MTESZ 369—372. o.

4.Zétényi Endre: Hell Miksa sírját kerestem. Heves Megyei Népújság, 1975. ápr. 30.

A Meteor 1989/12. számában megjelent cikk másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás