Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében

917

A Grácz- és Lipcsében megjelenő „Sirius” czímű csillagtani folyóirat ez évi junius 15-iki számában „Egy utas” Két tönkrement csillagásztoronyról a következő czikket közli:

 „Mindenek előtt meg kell ismertetnem az olvasót a pesti egyetemi csillagásztorony (elébb a budai Gellérthegyen) jelenlegi helyiségeivel, hogy az egyetemi mostoha-gyermekek állapotáról is legyen fogalma.”

„Ne higgye ám, hogy szép meridián-szobába és forgó kupola alá fogom vezetni, miként ez azelőtt a Gellérthegyen volt; a pesti egyetem egyik sötét folyosóján egy ablaktalan földszinti nedves kamrába fogunk botorkázni, mely talán 15 láb hosszú és 9-10 láb széles.Ez az a hely, hol a budai csillagász-torony egykori szép eszközeit-kificzamítva és megrozsdásodva-bámuljuk, s ez az a hely, hol a Nagy-féle observatorium eszközeit, ládákba pakolva – úgy a mint azokat Strake úr Bécsből 18 évvel (Tudtunkkal csak 11  – A Szerk.)  ezelőtt bepakolta – maiglan is rejtegetik.Ez utóbbiakról tehát „semmi bizonyost” nem lehet tudni, csak hallomás szerint mondhatom, hogy – ámbár Strake úr a legnagyobb gonddal intézte a pakolást – mégis tönkre mentek mind, mivel a vasrészeket se nem kenték, se nem tisztították azóta soha.”
„Annál többet lehet azonban a gellérthegyi eszközökről szólani.”
„Mindjárt amint belépünk a sötét kamrába, egy szép óraművel ellátott és a körülbelől 5 hüvelyk nyilású aequatoriál-nak mahagoni-állványát pillantjuk meg.  Szemünk azonban egyelőre csak az állványon és hajtóművén gyönyörködhetik; mert a távcső le van róla csavarva és oda támasztva egyik sarokba úgy, a hogy a régi pipaszárakat szokás a szobában elhelyezni.Azért mondok régit, mert a pipás ember jobban vigyáz az új pipaszárára, mint a pesti egyetem a maga becses eszközeire.A tengely az óra- és elhajlási körrel, mellette hever a földön.”
„Nem sokkal jobb dolga van a négyhüvelykes szép meridián-körnek, 30 hüvelykes körökkel, melyeken két másodperczet közvetlenül le lehet olvasni. Ez szerencsére az átfektető készülékre va helyezve.A távcső tárgylencséje hiányzik, hajlandók vagyunk hinni, hogy jó helyre (?) van téve.A cső már görbének látszik; hogy a tengely már görbe az bizonyos, mert az ellensúlyok 25 év óta nincsnek rajta.Vajon a körök használhatók-e még? – az igen kérdéses.”
„A meridián-kör mellett áll egy 4-4  hüvelyk nyilású passage-cső, szintén már tárgylencse nélkül.Ez az eszköz is az átfektető készülékre van ugyan helyezve, de köre már úgy el van nyomorodva, hogy teljesen hasznavehetetelen; tengeléynek is már görbének kell lenni, mivel egy negyedszázad óta nincs rajta az ellensúly.”
„Szemünkbe ötlik még egy 3 hüvelyk nyilású heliométer, sárgaréz lábakon; e szép eszköz oly szörnyűen van rozsdásodva, hogy részeit a legnagyobb erővel sem lehet mozgatni.”
„Ugyan ily sorsa van a háromhüvelykes üstökös-kereső-nek is.”
„Láttam még ezeken kívül egy póruljárt universal –eszközt,tárgy- és szemlencse, valamint nagyító nélkül, egy félig összedőlt mahagoni-szekrényben; mellette a földön egy szép chronométert Thieletől, és egy ingaórának művezetét, melynek ingája szintén ahhoz a bizonyos sarokhoz támaszkodik.”

Hogy az „egy utas” miként apostrophálja ezek után a m. kir. tudomány-egyetemet, azt magyar létemre szégyenlem lefordítani.
Uraim!Egyetemi tanár urak!Siessenek megczáfolni e rettentő hirt, mielőtt egész Európát bejárná!Tegyenek valamit, mossák le nevünkről e sötét foltot!

A Természettudományi Közlöny 1872/8. számában megjelent cikk másodközlése

Ki írta „Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében” című cikket?

Hozzászólás

hozzászólás