Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/5.

913

    Az ógyallai Konkoly-kúria parkjában már 1867-től működött egy folyton bővülő meteorológiai észlelőállomás. Konkoly, bár a légkörtan problémáival elméletileg sohasem foglalkozott, már kezdettől fogva támogatta az 1870-ben megalakított önálló M. kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi Központi Intézet működését. Öszinte barátság fűzte a nála két évtizeddel idősebb osztrák Schenzl Guidóhoz (1823-1890), a magyar meteorológiai és földmágnességi intézet megalapítójához. Schenzl egyébként maga is szívesen végzett csillagászati észleléseket, ő indította meg Budán (a mai Toldy Gimnáziumban) 1867-ben a nyilvános pontosidő jelzést, és a meteorológiai obszervatóriumot is felszerelte néhány kisebb távcsővel. [19] Konkoly, tapasztalva, hogy a budapesti észlelőhelyeken a környező zavaró hatások miatt már nem lehet földmágneses megfigyeléseket végezni, ógyallai parkjában biztosított helyet a műszereknek. Három éven át folytak itt a mérések, az 1870-es években.

    A központi meteorológiai és földmágnességi intézet elhelyezése, felszerelése és ellátottsága működésének első két évtizedében igen szerény volt. Az igazgató mellett két tudományos munkatárs és egy kalkulátor dolgozott, a kisegítő munkát egy altiszt látta el. Az intézet irodáinak és obszervatóriumának elhelyezése is szűkös volt. [29]

    Schenzl elsősorban a meteorológiai észlelőhálózat, az ország mágneses felmérése és az éghajlatkutatás terén szerzett múlhatatlan érdemeket. A várható időjárás prognózisának kérdése nem foglalkoztatta, de erre módja sem volt. Nem változott a helyzet nyugalomba vonulása után sem (1886). Talán a meteorológia elhanyagolt helyzete indította arra a Magyar Tudományos Akadémiát és az Intézet akkori felettes szervét, a Kultuszminisztériumot, hogy 1890. szeptember 21-én Konkoly Thege Miklóst nevezzék ki a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet élére. Konkoly valóban beváltotta a hozzá fűzött reményeket: igazgatóságának 21 éve alatt nem remélt módon világszínvonalra fejlesztette az addig elhanyagolt intézetet.

{mosimage} Richard-féle szélsebességmérő Ógyalán.

    Amint életrajízrói kiemelik, Konkoly nem volt szakmabeli meteorológus, érdemei elsősorban a szervezés és fejlesztés terén jelentősek. Ez valóban igaz, és Konkoly nagy érdeme az is, hogy vezető munkatársait igen jól választotta meg. Első aligazgatói: Kurl�nder Ignác (1846-1916) klimatológus és földmágnesség-kutatóként; a sokoldalú Róna Zsigmond (1860-1941) pedig széleskörű szakismeretei mellett mint Magyarország éghajlatának első modern feldolgozója szerzett hírnevet. Róna Zsigmond mellett Anderkó Aurél, Héjas Endre, Marczell György, Raum Oszkát és a nagy tudású Steiner Lajos (1871-1944) munkája nagymértékben hozzájárult a hazai meteorológia és földmágnességi vizsgálatok fejlesztéséhez. Munkájuk alapját, a szükséges eszközöket és lehetőségeket, a külföldi tanulmányokat azonban Konkoly biztosította.

    Emellett azonban maga Konkoly is foglalkozott a légkörkutatás néhány kérdésével. A meteorok magaslégköri hatásáról már korábban megemlékeztünk. Foglalkozott azonban a felhők fényképezésével – számos gyönyörű felhőfotóját ma is őrzik -, és szorgalmazta a felhőmagasság-mérések rendszeresítését is. Konkoly nagy súlyt helyezett arra, hogy a meteorológiai állomások a legjobb műszerekkel legyenek felszerelve, és ennek érdekében sokat kísérletezett különböző eszközökkel, azok tökéletesítésével és házi előállításával. Nem egyszer a külföldön látott berendezéseket tökéletesítve készítette el itthon. [17] [19] [30]

    Legnagyobb érdeme kétségtelenül az intézet nagyarányú fejlesztése volt. Ő maga így foglalta össze eredményeit 1904-ben:

"Ha visszapillantunk a múltba, igen meg kell elégednünk a sorsunkkal, hiszen míg… az intézet 2 szobából állott, addig ma Budapesten vagy 30 szobából, Ógyallán 25 szobából áll…, míg 1870-ben a személyzet az igazgatóból, 1 asszisztensből és egy szolgából állott, ma 28 tisztviselőből, 1 mechanikussegédből… 5 tanoncból, 1 laboránsból, 9 szolgából és egy kertészsegédből, tehát 45 emberből áll. – Az intézet költségvetése 1871-től körübelül 13.000 koronáról 1904-ig 190.000 koronára emelkedett…". [19]

    Hozzátehetjük, hogy Konkoly nyugalomba vonulásakor, 1911-ben a Meteorológiai Intézetnek öt gazdagon felszerelt obszervatóriuma, 1438 észlelő állomása (1870-ben 190), 31 kvalifikált tisztviselője és öt különböző (részben idegen nyelvű) szakkiadványa volt.

    A nagyarányú fejlődést Konkoly úgy érte el, hogy a meteorológiát – hivatkozva annak nagy mezőgazdasági jelentőségére – áthelyeztette a Mezőgazdasági Minisztériumhoz, és az intézethez csatoltatta a vízügyi szolgálat csapadékmérő állomásait. 1891-ben megindította az időjárás- előrejelző szolgálatot, majd kiadatta a térképes napi időjárási jelentéseket. Mindez alapot adott arra, hogy kérje a költségvetés emelését.

    Őmaga is számottevő összegekkel járult a fejlesztéshez. Már 1893-ban Ógyallára telepítette a földmágneses mérő és regisztráló berendezéseket. A műszerek számára saját parkjában biztosított nyugodt elhelyezést. Amikor pedig 1899-ben elérte, hogy Ógyallán egy nagy meteorológiai obszervatóriumot építsenek, a telket a saját birtokából adományozta az új intézet céljaira. Ugyanitt rendezett be egy földrengés regisztráló (szeizmológiai) obszervatóriumot, amelynek műszereit maga tervezte, tökéletesítve az olasz Vincentini-féle szeizmográfokat. Konkoly kitűnő műszerész műhelyt is berendezett az Intézetben, itt a tehetséges Klassohn János műszaki tiszt irányításával 4-5 műszerész tanonc tanulta a finommechanikát. Ez a műhely egy modern hazai finomműszer gyár csírája lehetett volna. [30]

    Meteorológiai munkásságára az intézet új budapesti székházának felépítése és felavatása tette fel a koronát, 1911-ben. Azzal az érzéssel válhatott meg a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatói székétől, hogy évtizedekre biztosította az új tudós nemzedék munkalehetőségét. (Jelenleg is ez az Országos Meteorológiai Szolgálat központja.) [32]

A "Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916)" című könyv másodközlése

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/1.

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/2.

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/3.

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/4.

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/6.

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/7.

Konkoly Thege Miklós emlékezete (1842-1916) – 8/8.

Hozzászólás

hozzászólás