Konkoly Thege Miklós

1952

Gimnáziumi tanulmányait magántanulóként végezte, a komáromi bencés gimnáziumban vizsgázott. 1857-től a Magyar Királyi Tudományegyetemen tanult tovább, ahol tanára volt többek között Jedlik Ányos is.

1860-ban Berlinben folytatta tanulmányait, ahol Johann Franz Encke is tanította. A csillagászattal kedvtelésből kezdett el foglalkozni. Erről így írt:

"Midőn 1871. év nyarán obszervatóriumomat felépítettem, nem volt szándékom benne rendes észleléseket tenni, célom főképp az vala, hogy miután a csillagászat iránt különös vonzalmat éreztem, az e téren tett felfedezéseket igyelemmel kísérve, azokat magam is óhajtottam látni s egyszersmind gyönyörködni az univerzum nagyszerűségében szép estvéken. Csakhamarbelátva azonban, hogy ezen újból épült kis csillagdámnak más célja is lehet, mint éppen saját szenvedélyem kielégítése, hozzáfogtam a rendes észlelésekhez…"

Saját csillagdájának megépítése előtt tapasztalatszerzés céljából bejárta Európa fontosabb csillagvizsgálóit. Folyamatosan ápolta kapcsolatait a kor meghatározó csillagászaival és műszerkészítőivel.

Ógyallai birtokán épített csillagvizsgálójában 1871-ben kezdte el csillagászati megfigyeléseit egy 4 hüvelykes távcsővel és egy meridánkörrel. Foglalkozott asztrofizikával, spektroszkópiával, nap- és meteor megfigyeléssel, valamint fotometriával is.

 

A csillagda 1875-ben

Csillagvizsgálója elismert nemzetközi hírnévre tett szert. 1874-től egy 10,5 hüvelykes Browning-reflektorral, 1881-től pedig egy 10 hüvelykes Merz-refraktorral bővült műszerparkja.

Közreműködésével megépült a kalocsai Haynald-obszervatórium (1878) és Gothard Jenő csillagdája Herényben (1881).1986-1906 között Tata város országgyűlési képviselője volt, amely tisztség segítette abban, hogy biztosítsa csillagvizsgálójának jövőjét. Ugyanis többször felajánlotta ógyallai intézményét a magyar államnak, de azt csak 1899-ben fogadták el. Ekkor alakult meg a " Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium", amelynek első igazgatója Konkoly Thege Miklós lett.

 

A csillagda a századfordulón

Hatvanéves korában az államnak adományozott ógyallai birtokaiból több mint 1500 kataszteri holdnyi földterületet, hogy oda földnélküli magyar parasztokat telepítsenek. Saját maga is készített csillagászati műszereket. A Londonban rendezett 1908. évi kiállításon bemutatott eszközeit a zsűri nagydíjjal jutalmazta. Meteoroszkópja a Posztoczky hagyaték része.

 

Konkoly Thege és Hartmann

A Halley-üstökös 1909-1910-es láthatósága idején Johannes Hartmann-nal, a göttingai obszervatórium igazgatójával együtt vizsgálta az üstököst. 1911-ben vonul nyugállományba, de megfigyeléseit haláláig folytatta. Trianon után, 1918-tól Ógyalla Csehszlovákia része lett, ezért a Konkoly által alapított csillagászati és geofizikai obszervatórium legtöbb műszerét leszerelték és Budapestre szállították. Konkoly Thege Miklós földi maradványait az ógyallai templom közelében emelt sírboltban helyezték el. Nevét viseli az 1445 Konkolya (1938 AF) kisbolygó, amelyet Kulin György fedezett fel. A csillagda közelében áll a geofizikai obszervatórium épülete, amely ma is a szlovákiai földmágnesség-mérések központja, és egy planetárium is működik épületében.

 

Konkoly Thege Miklós síremléke

 

A csillagda ma

Hivatkozások:
Bartha Lajos: Konkoly Thege Miklós emlékezete, MCSE 1991
Lacza Tihamér: Iskolát teremtett Ógyallán c. cikk, Új szó (2001. febr. 17.)

A TIT Konkoly Thege Miklós Csillagászati Tagszervezet http://konkoly.csillagaszat.hu/Danno_ktm.html honlapján megjelent cikk másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás