A Magyar Csillagászati Egyesület 1946-49 között adta ki a Csillagok Világa című folyóiratot. A legelső szám 1946 végén jelent meg, csillagászati évkönyv az 1947. évre alcímmel. Ma is tanulságos olvasmány a kiadvány köszöntője, melynek szerzője K. vagyis Kulin György.
A magyar kulturális élet szomorú jelensége, hogy történelmében annyi sokszor szerepel a nekiindulás, a félbemaradás és az újrakezdés. Tragikus magyar sorsunk tükre a magyar csillagászat és a csillagászati egyesülések története is.
Népünk tiszteletreméltó tulajdonságának megnyilvánulása az a tény, hogy kultúrigényei mindig megteremtik a maguk intézményeit, tudományos egyesületeit és folyóiratait. Minden szép vállalkozás összeroppan azonban a háborúk pusztításai és a gazdasági krízisek következtében. Nálunk többször, mint más országokban.
Biztató öröm, hogy a pusztulás után mindig erőre kap a lélek és az akarat, van erőnk mindig újrakezdeni.
A csillagászat és a vele érintkező természettudományok ismerete utáni vágy hívta életre 1923-ban a Stella Csillagászati Egyesületet. Szép munkát végzett, gazdag egyesület volt, több mint ezer lelkes tagot, többszáz áldozatkész alapító és pártoló tagot számlált. Elpusztult a harmincas évek gazdasági depressziójában.
1944-ben a csillagászat barátainak sürgetésére a Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Alosztályaként szervezkedtek újra a csillagászat hazai barátai és műkedvelői. Folyóiratának, a Csillagok Világának három gazdag száma jelent meg. Az ostrom és a hazánk földjén dúló harcok félbeszakították a szép munkát. Az előfizető tagok száma nyolcszázon felül volt. Ki tudja, hányan maradtak meg közülük?
1945-ben már egyre-másra jöttek a régi lelkes tagok kérdései: mikor folytatjuk a munkát? A pesti és környéki tagokat a Szabadegyetem három félévén tartott 30 előadása összehozta és megindultak a tervezgetések. Ebben a kis könyvben ismertetjük azt a szép célt, amellyel az 1946. november 11-én tartott alakuló közgyűlésen megalakult a Magyar Csillagászati Egyesület. Ez a program gazdagabb minden eddiginél. A lelkesedés mérvére jellemző, hogy a hivatalos megalakulás pillanatában az Egyesületnek már 403 tagja volt. Most folynak a szervezés munkálatai, a nagyobb lehetőségek csak most nyílnak, amikor e folyóiratpótló évkönyvvel valamit már adhatunk is tagjainknak az előlegzett bizalom fejében.
Ez az évkönyv a hasznos csillagászati adatokon, a várható csillagászati eseményeken kívül kisebb cikkeket közöl és helyet ad a tagokhoz intézett mondanivalók számára.
Most rakjuk le az alapját egy jelentős kultúrintézménynek és azt szeretnők, ha ez az alap szilárd lenne. Olyan erős, amire nyugodtan építhetünk s ami majd hosszabb életű lesz az eddigieknél.
Köszöntjük az olvasót, hűséges régi és lelkes új tagjainkat. Mindegyikükben a Magyar Csillagászati Egyesület kultúrtörekvéseinek odaadó és lelkes munkatársaira szeretnénk találni.
Feladatainkat, a munkatervet, a közösség megnyilvánuló akarata és igénye szabta meg, véghezviteléhez is a közösség munkájára lesz szükség.
K.
