Egykori visszaemlékezése szerint a csillagászat 1953-54 óta érdekelte. Első holdfényképeit egy komáromi találkozón mutatta meg Róka Gedeonnak és ekkor indult asztrofotós pályafutása.
Kulin Gyurka bácsi például egy Szaturnusz fotóra ezt írta: "Én még ilyen kis műszerrel készített kiváló képet nem láttam!".
1988-ban velem is az történt, mint bárki mással, aki amatőrcsillagászként felkereste otthonában Gyuszi bácsit. Leültetett a "vendégszékbe" és azonnal lelkesen magyarázni kezdett kedvenc szakterületéről, a változócsillagok fotografikus megfigyeléséről.
Elővette kis zsebszámológépét, amelyről hamarosan kiderült, hogy milyen jó szolgálatot tesz egy amatőrnek, hiszen kis helyen elfér, és sok csillagászati számítást is el lehet vele végezni.
Néhány óra elteltével az egész szoba felfordult, mert kérésemre Gyuszi bácsi szívélyesen megmutatta valamennyi eszközét. A változócsillagok fotózása pontosságot igényel. A lelkes amatőr fárasztó munkával sok örömet okozó eredményeket érhet el. Mindössze némi ötletességre van szükség. Például megtudtam, hogy ha a kiértékelésnél nincs galvanométerünk és nagyítókészülékünk, amelyben tetszőlegesen mozgatható a negatív (hogy a csillagocska egy diafragmán keresztül az érzékelőbe kerüljön), akkor a diavetítő és a subler (tolómérő) is hasonló pontosságot nyújt.
Gyuszi bácsi észlelés közben
Egy óragéppel ellátott távcsőállvány foglalt benne helyet. Mivel nem volt a betontalapzathoz rögzítve, krétanyomokkal jelölte meg a talpak pontos helyét, így mindig egyszerűen tudta beállítani az északi irányt.
Az állványra egyszerre több műszert is felszerelhetett. Gyuszi bácsi két legnagyobb távcsöve a fényerős 200/1000-es és a 150/1500-as reflektor volt, bár ezeket nem használta olyan gyakran, mint a kisebb asztrográfjait. A fényszennyezés arra kényszerítette, hogy biciklire ülve "túra asztrográfjainak" valamelyikével a közvilágítástól mentes észlelőhelyre kerekezzen és ott fotózzon. (Néhány felvétele itt látható)
Látogatásom előtt néhány hónappal történt egy jelentős felfedezése a gatyagumi finommozgató! Ezt rákötve a tengelyekre, a követő csillagot könnyen a helyén lehet tartani, hiszen egy rándítás finoman leosztódik a gumin, nem úgy, mintha kézzel próbálnánk javítani az óramű esetleges hibáját exponálás közben. Ugye, hogy egyszerű dolgokkal is milyen nagyszerű eredményeket lehet elérni?
Mindig szívügyének tekintette a változócsillagok megfigyelésének és a csillagászati fotózásnak a népszerűsítését.
Asztrofotózásról, változóészlelésről és megvalósított műszereiről többször jelent meg cikke az Albireo, a Meteor, a Göncöl c. folyóiratokban. 70 évesen megtanult angolul, mert számítógépre így könnyebben tudott csillagászati programokat írni. És ha már tudott angolul, cikkeket is fordított a Sky and Telescope-ból.
Változócsillag észleléseinek száma meghaladja az 1700-at. A csillagászat mellett aktívan részt vett a természetjáró mozgalomban is. Amíg egészségi állapota megengedte, minden megyei táboron részt vett, és szinte mindig kerékpárral (és gyakran hegedűvel) érkezett.
Hivatkozások:
Forgács József: Egy profi amatőrcsillagász: Sári Gyula (Komárom Megyei CSBK Híradó, 6. sz.)
A TIT Konkoly Thege Miklós Csillagászati Tagszervezet http://konkoly.csillagaszat.hu/Danno_sri.html honlapján megjelent cikk másodközlése