Naptárreform – érméken

218

A legkézenfekvőbb kapcsolat a csillagászat és a mindennapi élet között a naptárak. Az ősi időkben a csillagászat volt az egyetlen eszköz arra, hogy az emberek életét a természettel szinkronban tartsák, és az évszakok váltakozását nyomon kövessék. A történelem során igyekeztek mindig jobb és jobb naptárat alkotni. Ezen törekvések egyike-másika nyomot hagyott emlékérmeken is, még ha maga a naptárreform nem is élt sokáig.

A Gergely-naptár, más néven nyugati- vagy keresztény-naptár nemzetközileg a leggyakrabban használt polgári naptár. Nevét XIII. Gergely pápáról kapta, aki az előző, Julián naptárat pontosította.

Az Inter gravissimas pápai bullát XIII. Gergely pápa 1582 február 24-én adta ki. A latinul írt dokumentum a Julián naptárat reformálta meg. A bulla nevét arról az első két szóról kapta, amivel kezdődik: “Inter gravissimas pastoralis officii nostri curas…” (“Lelkipásztori hivatalunk legsúlyosabb feladatai között…”).

A változások (a Julián naptárhoz képest) a következőkben foglalhatók össze:

  •  Csökkentette a szökőnapok számát – a száza évek, mint 1700, 1800 és 1900 nem szökőévek többé, csak a 400-zal osztható évek, mint 1600 és 2000 maradnak azok;
  • Extra napok eltörlése – 1582 október 4-ét 1582 október 15-e követte, és ezt a hiányzó 10 napot nem számították bele a kölcsönökbe, adókba, stb.
  • A húsvétot nem csak március 21-hez számítva, de az úgynevezett Paschal táblázatokat használva kell megadni.

A Gergely-naptár a Julián naptár közelítését úgy javítja, hogy kihagy három Julián szökőnap minden 400 évben, és ezzel az átlagos év hosszát 365,2425 napra állítja be. Ennek a közelítésnek az átlagos hibája 3300 évente egy nap a trópusi évhez viszonyítva. A napéjegyenlőségek precessziója miatt azonban, a hiba tavaszi napéjegyenlőséghez (ami a 2000. év környékén átlagosan 365,24237 naponta következik be) képest 1 nap 7700 évente. Ez minden szempontból sokkal pontosabb, mint a Julián naptár 128 évente jelentkező 1 napi hibája (ahol az átlagos év hossza 365,25 nap).

A katolikus egyház megpróbálta népszerűsíteni az új naptárat. Egy 1582-ben kiadott bronz emlékérem is ezt bizonyítja. A 39 mm átmérőjű 29,1 gramm súlyú érem hátlapján XIII. Gergely pápa jobbra néző mellképe látható. A pápa díszes köntöse Jézus vízen járásának csodáját ábrázolja. Köriratban: “GREGORIVS XIII · PONT[ifex] · OPT[imus] · MAXIMVS”, azaz XIII. Gergely legfőbb és legjobb pap. A portré alatt a vésnök szignója ·L·PARM·” olvasható.

idx-igrav1ohttpastro1idx-igrav1rhttpastro0

Az előlap az eseményt ábrázolja. Középen kosfej öt csillaggal, a szarvakról lelógó koszorúval, felette köriratban: “·ANNO·RESTITVTO·MDLXXXII”, azaz a helyreállítás éve 1582 látható. Az egész éremképet látványos, saját farkába harapó látványosan szép sárkány öleli körül. A kosfej jelentése egyszerűen megérthető, és ebben a csillagok is segítségünkre vannak. A naptárreform azzal, hogy a tavaszi napéjegyenlőség dátumát március 21-re állította be, az mindig a Kos csillagjegyben következik be. (Ez nem azonos a Kos csillagképpel. A precesszió miatt a tavaszi napéjegyenlőség pontja, a tavaszpont 26000 évente körbemozog, ma sem a Kosban, hanem a Vízöntőben van. De mindig március 21-én, vagy a körül következik be, és ez a Kos csillagjegy első napja.) A tavaszpont egyezményes jele is egy pár kosszarv.

XIII. Leó Pápa 1891-ben kiadott Motu Proprio-ja újra alapította a Specola Vaticana-t (Vatikán Obszervatórium) és az új obszervatórium a Vatikán falánál épült fel. Ebből az alkalomból ezüst emlékérmet adtak ki. A 43,5 mm átmérőjű és 37 gramm súlyú érem előlapján az obszervatórium kupolás épülete látható jobb oldalon középen. Mégis az éremképet az álló Uránia, a csillagászat múzsája uralja, aki csillaggömböt tart a kezében. Egy oszlopnak támaszkodik melynek ábrája és felirata (“ANNO RESTITVTO MDLXXXII”) arra a naptárreformra utal amelyet 1582-ben hirdettek ki. Valójában a Szent Szék első csillagvizsgálóját 1578-ban alapították, és Jezsuita csillagászokat és matematikusokat hívtak, hogy a naptárreformhoz használt tudományos adatokat és azok hatását tanulmányozzák. Uránia lábánál szép kivitelű asztrolábium is látható. Köriratban: “REI · ASTRONOM · HONOR · IN · VAT · INSTAVRATVS · ET · AVCTVS”, azaz a csillagászati munka tiszteletére a Vatikánban felállítva és gyarapítva (kibővítve). Alul dátum “MDCCCXCI”, azaz 1891.

idx-vat1ohttpastroco3 idx-vat1rhttpastroco2

A hátoldalon az újra alapító XIII. Leó Pápa balra néző portréja látható gazdagon díszített köntösben. Köriratban: “LEO · XIII · PONT · MAX · AN · XIV ·”.

A naptárreformról 1982-ben, negyedik centenáriumán is megemlékeztek. A nehéz bronz emlékérem előlapján XIII. Gergely pápát láthatjuk. Felette köriratban: “BULLE INTER GRAVISSIMAS” és “GREGOIRE XIII”. Felirat alul: “CALENDRIER GREGORIAN 1582”, azaz naptár reform 1582. Az éremművész Martha Schwenck volt, akinek az szignóját bal oldalon az érme pereménél láthatjuk.

idx-igrav2ohttpastro5 idx-igrav2rhttpastro4

A hátlapon szép armilláris gömb, a Hold, a Nap és csillagok láthatók.

A második 80 mm átmérőjű és 153 gramm súlyú emlékérmet Wolfgang Günzel készítette. Előlapján a pápa félig balra néző mellképét találjuk. A felirat öt sorban: “PAPST GREGOR XIII. 1502 1582”, azaz XIII. Gergely pápa 1502 1582.

idx-igrav3ohttpastro7 idx-igrav3rhttpastro6

A hátlapon csak szöveget találunk hét sorban: “400 JAHRE GREGORIANISCHER KALENDER 1 · 2 · 3 · 4 · 15 OCTOBER 1582”, azaz a Gergely naptár 400 éve. A számsor 1, 2, 3, 4, 15 1582 októberének első napjait mutatja, amikor is október 4-ét október 15-e követte.

Számos protestáns ország kezdetben megtagadta a katolikus innováció, a Gergely naptár bevezetését. A protestánsok attól féltek, hogy az új naptár egy cselszövés része, hogy visszatérítsék őket a katolikus akolba. Az utolsó év, amikor 10 nap kihagyása elég volt, hogy a Gergely és a Julián naptárat összhangba hozzák 1700 volt. Akik elmulasztották ezt a dátumot, már 11 napot kellett kihagyniuk, ami száz évente további 1-1 nappal nőtt.

Napokat kihagyni a naptárból, és eképpen a mindennapi életből nem volt egyszerű. Hogy az emberek könnyebben elfogadják némi reklámra volt szükség. Néhány emlékérmet is kiadtak az alkalomból. Egy ilyen 1700-ban kiadott emlékérem egyik oldalán a Janus arcot ábrázolták, hasonlóan az újévi medálokhoz. (Ennek jelentése, hogy az egyik arc a múltba a másik már a jövőbe néz.) Ami ezt az érmet megkülönbözteti a közönséges újévi emlékérmektől azok a dátumok, amik a középen álló oszlopra vannak vésve. Ebből látszik, hogy 1700-ban február 18-át március 1 követte, azaz pont tíz nap lett kihagyva.

Az oszloptól balra a Napot, jobbra a Holdat helyezték. A latin szöveg fölötte két sorban: “ANNO, QVO MENDÆ CORRECTÆ, IPSÆQ CALENDÆ – FASTORVM, A CHRISTONATO, SVM CVSVS ET ISTO”. A német szöveg alul két sorban: “GEENDERTN CALENDERS-DENKZAHL”. A jelentése ezeknek a feliratoknak: “Abban az évben vertek, amikor a hétköznapok és a hónap kezdetének hibáit helyreigazították, Krisztus születésétől számítva”, és “ebben (van) a megváltoztatott naptár emlékeztető száma”. És ha összeadjuk a római számokat amiket a nagyobb méretű betűvel a szövegben kiemeltek, akkor mind a latin, mind a német szövegből egyaránt 1700 jön ki (kronosztikon). Az is látható, hogy február 18-a abban az évben vasárnap (Sonntag) volt, és március 1-e pedig hétfő (Montag), tehát tíz nap kihagyása nem érintette a napok sorrendjét. (Ami kötelezőnek tekinthető minden naptárreform esetében.) Alul a vésnök jele GFN, Georg Friedrich Nürnberger (1677-1721) látható.

idx-por1ohttpastroco1 idx-por1rhttpastroco0

Az érem hátoldalán két ember látható. Nem tudjuk pontosan ki adta ki ezt az érmet, ezért csak gyaníthatjuk, hogy egyikük egy protestáns ország feje. Talán III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, aki 1701-től a “király Poroszországban” címet viselte. A másik ember – távcsövet tartva a kezében és az égre mutatva – feltehetőleg a csillagásza, nevezetesen Gottfried Kirch, az első berlini “királyi csillagász”. A király könyökénél a Merkúr bolygó jele, míg fent a Marsé látható. A felirat szintén megemlíti ezt a két bolygót: “CYLLENIVS HÆRET ET COELVM MARS SOLVS HABET”, azaz a Merkúr rejtőzködik és a Mars egyedül uralja az eget. Ez egy idézet Lucanus római költő Pharsalia című munkájából, ami a Julius Caesar és Nagy Pompeius római szenátor által vezetett seregek közötti polgárháborút meséli el.

A hátlap jelentése valójában rejtélyes, talán a közelgő Spanyol örökösödési háborúra vonatkozik, és nem igazán kapcsolódik a naptárreformhoz.

A Francia Forradalom számos új gondolatot hozott létre, melyek egy része még napjainkban is érvényes. Azonban a naptárreform, amit bevezettek nem tartozott ezek közé. Csak tizenkét évet élt meg.

A francia forradalmi naptárt (franciául: calendrier révolutionnaire français), vagy más néven köztársasági naptárt calendrier républicain français) francia forradalom alatt hozták létre és a francia kormány használta 12 évig 1793-tól 1805-ig, és további 18 napig a párizsi kommün idején 1871-ben. A forradalmian új rendszert részben úgy tervezték, hogy minden vallási és királysági hatást kitöröljenek a naptárból, és egy nagyobb kísérlet része volt a tízes számrendszer elterjesztésének Franciaországban (ami magában foglalta a nap tízes felosztását, a pénzek és a mértékegységek tízes alapját). A naptár népszerűsítésének érdekében emlékérmet adtak ki. A bronz érem előlapján a naptár kezdő időpontját, az epochát rögzítették, hét sorba írva: “ÉRE FRANCAISE COMMENCÉE A L’ÉQUINOXE D’AUTOMN. 22 SEPT. 1792 9 HEURES 18 MIN. 30 S DU MATIN. A PARIS” (a francia kor az őszi napéjegyenlőségkor kezdődött 1792 szeptember 22-én 9 óra 18 perc 30 másodperckor reggel Párizsiban). A szöveg felett az állatöv része látható, a Skorpióval középen. A Nap a Mérlegben állt.

idx-fr1ohttpastrocoi1 idx-fr1rhttpastrocoi0

A hátlap Franciaország allegorikus alakját ábrázolja: Fölötte szöveg: “REPUBLIQUE UNE ET INDIVISIBLE”, alul: “NATION FRANCAISE”.

A Csillagászat érméken (http://astrocoins.mrcollector.eu/index.php/hu/) honlapon megjelent írások másodközlése

Hozzászólás

hozzászólás