Vasárnap a kora esti, esti órákban holdfogyatkozást figyelhetünk meg. A jelenség menetrendjét pontosan ismerjük, azonban az első fél-egy órában nem lesz könnyű megfigyelni az alacsonyan járó, a Föld árnyéka miatt elsötétedett Holdat. Vajon mikor sikerül először megpillantani a fogyatkozó Holdat? Próbáljuk ki! Esőnap: 2028. december 31.
A teljes holdfogyatkozás szeptember 7-én vasárnap este következik be, reméljük látjuk is, bízunk a derült időben. Holdfogyatkozások idején a telehold látszólag elfogy az égen, mivel a Földünk árnyékába merül. Csak ekkor, telehold fázis idején láthatunk holdfogyatkozást, mivel ekkor kerül nagyjából egy vonalba a Nap, a Föld és a Hold. A holdfogyatkozás nem keverendő össze a fogyó Holddal, utóbbi a teleholdat követő holdfázisok összefoglaló elnevezése.
Napunk mindig csak a felét világítja meg a Holdnak, a fázis pedig attól függ, hogy erre mennyire látunk rá. Teleholdkor az egész megvilágított oldalt láthatjuk, mivel ekkor Földünk a Hold és a Nap közé kerül. Ugyanakkor nem minden teleholdkor jelentkezik holdfogyatkozás, mivel az égitestek pályasíkja nem esik pontosan egybe – a Hold jellemzően kevéssel a földárnyék „alatt”, vagy „felett” halad el, ezúttal azonban „telibe találja”.
A teljesség fázisa idején a Hold áthalad a Föld árnyékkúpján. Ha ekkor kísérőnk felszínén állnánk, azt látnánk, amint a Napot kitakarja a nála látszólag négyszer nagyobb Földünk. Teljesen azonban a Hold ekkor sem sötétedik el, mivel a Földet légkör övezi. Légkörünk pedig mint egy lencse megtöri a fényt, és egy kis részét saját árnyékkúpjába juttatja. Emiatt látjuk halványan a Holdat a teljesség fázisa idején is.
A légkörben az eltérő színű, azaz hullámhosszú fénysugarak eltérő mértékben szóródnak: a kék jobban szóródik, ezért látjuk kéknek felettünk az eget, ilyen színű napsugarak szóródnak mindenfelé, így szemünk irányába is a légkörben. Ugyanakkor a vöröses fénysugarak kevésbé szóródnak, ezek jobban áthatolnak, tovább tartják meg eredeti irányukat – ezért vöröses a lenyugvó vagy kelő napkorong az égen. A légköri viszonyok változása miatt a szóródás mértéke is változó, de azt mondhatjuk, hogy bolygónk légköre miatt főleg vöröses fény jut bolygónk árnyékkúpjába.
A szeptember 7-i fogyatkozást a kora esti-esti égen figyelhetjük meg. Napunk 19:12-kor nyugszik, ekkor, vele átellenben, a keleti égen a Hold már közel három perce felkelt, de egyáltalán nem biztos, hogy felkelését valóban látjuk. Alacsonyan ugyanis nehéz megfigyelni az égitesteket a légkör erre mutatkozó sűrű, párában és porban gazdag állapota miatt, még akár felhőtlen égen is.
A fogyatkozás fázisai és időpontjai az alábbiak:
• A belépés kezdete a teljes árnyékba (ekkor kezd el a Hold bal peremvidékén megjelenni a sötét földárnyék, egy diffúz peremű, nem éles alakzatként): 18:27:02 – de ezt nem látjuk Magyarországról, mivel ekkor a Hold tőlünk nézve még nem emelkedett a látóhatár fölé.
• A Hold teljes terjedelmében belép a teljes földárnyékba (ekkor a teljes holdkorong a sötét földárnyékba merül): 19:30:41. Ekkor már a Hold 20-30 perce megfigyelhető lehet az égen, ha tiszta a horizont környéke és jó a levegő átlátszósága.
• A Hold elkezd kilépni a teljes árnyékból (ekkor kezdi a Hold elhagyni a teljes földárnyékot, és egy világos ív jelenik meg a jobb felén): 20:52:47.
• A Hold teljes terjedelmében elhagyja a teljes árnyékot (ekkor „mászik le” a sötétvörös földárnyék utolsó része is a holdkorongról): 21:56:26. A félárnyékos holdfogyatkozás vége: 22:55.
A teljesség fázisa (tehát amíg a Hold teljes terjedelmében a teljes földárnyékban mutatkozik) 1 óra 22 perc, míg ezt megelőzően és követően 1 óra 13 percig tartó részleges fázis van, amikor a Holdnak csak egy része kerül a teljes földárnyékba. A totalitás 19:30:41-kor kezdődik, maximuma (legsötétebb állapot) pedig 20:11 körül várható. Az árnyékkúp középpontja a holdkorong északi részére esik majd. Viszonylag sötét fogyatkozásra számítunk. A teljesség környékén a Hold már elég magasan lesz az égen ahhoz, hogy derült idő esetén pontosan előre lehessen jelezni, mit látunk rajta. A teljes fázis 20:52:47-kor ér véget, 21:56:26-kor pedig a teljes árnyék utolsó része is elhagyja a Holdat.
Mire figyeljünk a jelenség idején?
A holdfogyatkozás megfigyeléséhez nem szükséges távcső, szabad szemmel tökéletesen követhetjük lefolyását. Persze nem árt, ha időnként távcsőbe is pillantunk, abban kicsit másként festenek a holdkorong látványos színei, és a színkavalkád hátterében megfigyelhetünk sok krátert, a Hold idősebb és egyenetlen felföldjeit, valamint a sötétebb és simább lávatengereit.
Miközben egyre magasabbra emelkedik az égen, hazánkból nézve jobbra felfelé tart, addig épp ellentétes irányban halad a Föld árnyékkúpjában. Itt tehát két folyamatot követünk egyszerre: egyrészt a Föld gyorsabb forgását, amitől a Hold felkel és jobbra felfelé emelkedik, és látjuk a Hold keringését is a Föld körül, utóbbi lassabb jelenség, ennek során jobbról balra halad Holdunk az égi háttérhez (pl. távoli csillagokhoz) képest. Ezen utóbb mozgása révén merül bele a sötét földárnyékba.
A teljesség fázisa alatt a vörös árnyalat csak durva közelítésnek tekinthető. Ekkor sem egyforma a Hold színe a korong különböző részein, mivel a földárnyékba vetített vöröses szín eloszlása nem egyenletes. Esetenként előfordul, hogy a Holdról nézve a bolygónk egyik peremvidéke sokkal több felhőt vagy légköri port tartalmaz, mint a másik – ami nyomot hagy a rajta áthaladó napfényen. Így a földárnyékba a légkör fénytörésével bevetített fény intenzitása és színe sem feltétlen homogén – utóbbi a holdkorong eltérő színei és fényintenzitása formájában jelenik meg. Arra ugyanakkor biztosan számíthatunk, hogy a Hold felső, északi része lesz a legsötétebb vörös, mivel ez esik a földárnyék közepéhez közelebb.
A fogyatkozás előrehaladtával figyeljük meg, hogy a sötét földárnyék íves pereme mekkora égitestre utal a Holdhoz képest! Ha kiegészítjük a sötét árnyékot elképzelhetjük a földárnyék teljes méretét. Ebből az egyszerű megfigyelésből már arra tudunk következtetni, hogy a Föld közel négyszer nagyobb a Holdnál. Sőt, ha tovább gondolkodunk, nem nehéz kitalálni, hogy a Holddal azonos látszó méretű Nap valódi nagyságát tekintve sokkal meghaladja a Holdét. Mindez szabad szemmel és tiszta logikával megbecsülhető.
Ami szokatlan a mostani fogyatkozásnál
A holdfogyatkozások „menetrendje” percre pontosan kiszámítható sokezer évre előre, a mostani alkalom néhány szempontból mégis nehezen jelezhető előre. Ennek három oka, illetve befolyásoló tényezője van: a látóhatár jellege, a légkör állapota és a fogyatkozás fázisa. Egyrészt nagyon jó rálátás kell a keleti horizontra, tehát fák, házak, vagy egy hegy se zavarja a látványt – minél magasabbnak látszik a látóhatár, annál később pillanthatjuk meg a Holdat, amely emelkedése közben fogy majd el teljesen. Ezalatt merül bele a teljes földárnyékba, tehát a látvány szempontjából nem mindegy, mikor bukkan ki látóhatárunk fölé.
Karli Gyula Sámuel sorozatfelvétele a 2011. június 15-i teljes holdfogyatkozásról.
Mivel a légkör alacsonyabb rétegei sok fényt nyelnek el, vastagabb felhők nélkül is elképzelhető, hogy a Hold nem vehető észre a kelése után 5-15 percig. Amint egyre magasabbra emelkedik, egyre ritkább és átlátszóbb légrétegeken keresztül érkezik a fénye, tehát egyre jobban megfigyelhetővé válna – azonban éppen eközben fogy el teljesen. A Hold korongját a látóhatárhoz közel, felkelésekor a Nap még részben megvilágítja (ez a fényesebb rész ekkor balra lefelé esik), de fokozatosan halványodik, mivel fél órával a kelés után merül bele a teljes árnyékba. Ennek megfelelően lehetséges, hogy az emelkedő, de halványodó Holdat nem tudjuk megpillantani. De az sem kizárt, hogy már ekkor sötétvöröses árnyékban ott pompázik az égen, ha nagyon tiszta a légkör. Mindezt csak aznap fogjuk tudni megállapítani – ezért is egyedi és izgalmas a mostani fogyatkozás.
A jelenség megfigyelésére bíztatunk mindenkit Magyarországon és a határon túl is. Aki nem szakavatott amatőrcsillagász, de követi a jelenséget és másokkal is megosztaná élményeit, azok beszámolóit várja a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) emailben. A beküldött összefoglalót a csillagaszat.hu hírportálon is leközöljük. Email-es beszámolójukban röviden térjenek ki az alábbiakra: 1. honnan történt a megfigyelés, 2. milyen volt a látóhatár és az ég állapota, 3. mikor pillantották meg elsőként a Holdat, és ekkor még volt-e világos része, vagy már teljesen elfogyott, 4. látszott-e 19:30-kor a teljes fázis kezdetén a vöröses Hold, és milyen színei voltak ekkor. (Az MCSE tagjai által készülő részletesebb, tudományos megfigyelés a szokásos standardokat kövesse, az előző négy pont a további érdeklődőkre – nem tagokra – vonatkozik.) Megfigyelésünket a jelenség után küldjük be emailben „holdfogyatkozás megfigyelés 2025” szöveggel a tárgymezőben (subject-ben) az mcse@mcse.hu címre. A beküldéssel beleegyezünk, hogy az email tartalmát a csillagaszat.hu-n megjelenő összefoglaló cikkbe felhasználják.
A holdfogyatkozás különös, lassan változó szín- és fényvilága akkor érzékelhető igazán, ha van hozzá „kontextus”: figyeljük meg a környezetünk fényviszonyainak változását a Holddal együtt, amit akár fényképen is megörökíthetünk. Utóbbi esetben, ha ez jól sikerült (nem könnyű megörökíteni, mert sötét lesz és hosszú expozíciót kell alkalmazni, ami közben könnyen elmozdul a kamera), ezt a technikai részletek leírása mellett (név, helyszín, időpont, távcső vagy telefon paraméterei) adjuk meg. Csatolmányként maximum 2 Mbyte-os képet mellékeljünk.
Ne feledjük, hogy az égbolt egyéb látnivalókkal is szolgál aznap este. A Szaturnusz kicsit később kel, de szintén jól megfigyelhető lesz az éjszaka során, 12 fokkal keletre (balra) a Holdtól. A tavaszi gyűrűátfordulás után ismét egyre látványosabb a bolygó ékessége, gyűrűrendszere. Legnagyobb holdját, a Titant (amely egyben a Naprendszer második legnagyobb holdja) halvány csillagként figyelhetjük meg a bolygó mellett.
A távcsöves bemutatók helyszínei az MCSE-honlap főoldalán, az eseményeknél találhatók (katt a listára!):
Esőnap: 2028. december 31-én!
Hazánkból legközelebb 2028 szilveszterén lehet látni teljes holdfogyatkozást a kora esti, esi égen. Akkor 1 óra 11 percen át tart majd a teljesség.
Kapcsolódó érdekességek:
Félárnyék és Danjon-becslések egy korábbi holdfogyatkozáskor
