A Benešov-meteorit rejtélye

318

2014 október 14-én több külföldi csillagászati hírportál beszámolt a Benešov közelében 20 éve felrobbant híres tűzgömb napjainkban megtalált meteorit-darabjairól, nagy izgalmat keltve a világ meteoritikai közösségében.

Évente átlagosan 40 db égitest-törmelék okoz ún. szuper-bolida eseményt a Föld légkörében, ami után nagyobb eséllyel maradhat leérkező darab, azaz meteorit.

A történet:

1991. május 7-én 23:03 UTC-kor az Európai Tűzgömbészlelő Hálózat egy, akkor még hagyományos filmre dolgozó kamerái hatalmas robbanó tűzgömböt észleltek a csehországi Benešov körzetében. Nagy esély volt rá, hogy a meteor földet ért, de azt hiába keresték évekig a környéken, sajnos nem találták meg a darabjait. 20 évvel ezután Pavel Spurný, a Cseh Tudományos Akadémia tagja, újraszámolta és elemezte a korábbi eredményeket korszerű eszközökkel, módosított modellel, különösen egy újonnan előkerült régi felvétel alapján és sikerült a lehetséges becsapódási területet pontosabban behatárolnia. A pályaelemzések a korábbi számított helyszíntől kb. 330 m-re tették a legvalószínűbb hullás területét, ami nagyban megkönnyítette a kereső expedíció dolgát. Az eredmények az Astronomy & Astrophysics folyóiratban jelentek meg október 13-án.

20141030_Benesov_kep1
A Benešov-i bolida – 1991. május 7-én, 23:03 UTC-kor.

Az első intenzív keresés 2011. április 9-én indult, amikor is 20 fő fémdetektorokkal felszerelkezve vizsgálta a megadott zónát és sikerült néhányszor 10 db mintát gyűjteniük a későbbi vizsgálatok céljára. Ezeket nagy gondossággal, természetesen felcímkézve, GPS koordinátákkal, helyszíni fotókkal dokumentálták. 2011. április 15-én a begyűjtött mennyiséget 8 db-ra redukálták, majd laborkörülmények között részletesen dokumentálták, mosták, ultrahanggal tisztították, mérték és a csiszolt felületeket mikroszkóppal vizsgálták. A teljes talált mennyiség mindössze 11,63 grammra tehető.

A kutatók csapata úgy gondolta, hogy a világon elsőként sikerült egy korai megfigyelésre támaszkodva, 20 év elteltével megtalálni a feltételezhető szülő-bolida maradványait. A csoport szerint az eredeti kiinduló tömeg 10 kg felett lehetett, amiből kb. 100 g érhetett földet. Annyiban valóban újszerű a módszerük, hogy teljesen más modellt használtak a földet érés számítására, hiszen abból indultak ki, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy meteoroid érkezett a Föld légkörébe, hanem esetleg több különálló darab, mint pl. a mi híres Mócs L5-6 kondritunk esetében 1882-ből (kb. 3000 db egyedi meteorit).

Az alábbi vizsgálati eredmények születtek:

Az első három vizsgált Benešov-meteorit a kutatók szerint:

  • H5 kondrit (bronzit) – 1,56 g,
  • LL3.5 kondrit (amfoterit) – 7,72 g, akondrit jellegű zárványokkal,
  • LL3.5 kondrit (amfoterit) – 1,99 g.

Azaz mint látható, egyetlen meteorit egyenesen háromféle osztályt is produkált. Ez lényegében világszenzáció lenne, hiszen eddig csak egy ilyen volt ismert, jelesül a világon elsőként előrejelzett 2008 TC3 kisbolygó becsapódása után talált Almahata-Sitta nevű meteorit (Dél-Szudánban bukkantak a darabokra). Utóbbi égi kő többféle litológiát mutat: ureilit nanogyémántokkal, EL3/4, EL4/5, EL6 – ensztatit, CBa – bencubbinit; ez mindeddig egyedülálló volt.

20141030_Benesov_kep2
A három db Benešov-meteorit.

Az alapos tudományos elemzés nagyon részletes és közel teljeskörű volt, petrológiai, petrográfiai, geokémiai és izotóp elemzéssel. A méréseket végzők megjegyzik, hogy a terület erőteljes mezőgazdasági művelés alatt állt (áll), így a meteoritok mállása (angolul weathering) a kérgüket befolyásolhatta. Éppen ezért az egyik leglényegesebb izotópos elemzést, mely a kormeghatározásra (angolul Cosmic Ray Exposure, röviden CRE) irányul, nem vagy csak bizonytalanul tudták elvégezni, így nincs megerősíthető laboradat a meteorit 20 éve történt leesésére.

A részletes analízis (angol nyelven) itt található:

http://www.aanda.org/articles/aa/full_html/2014/10/aa24308-14/aa24308-14.html

És most nézzük a kritikákat:

A világ nemzetközi meteoritos szakmai fórumain hatalmas vita alakult ki a benešovi eredményekkel kapcsolatban. Olyan híres meteorit-gyűjtők, vadászok, szakemberek nyilatkoztak, mint pl. Michael Farmer (USA), Anne Black, korábbi IMCA Elnök (Nemzetközi Meteoritgyűjtők Szövetsége, USA), Paul Gessler, Pawel Zareba, stb.

Összefoglaló véleményük szerint a meteorit:

  • nem lehet relatíve friss, azaz 20 éves,
  • rendkívül hasonlít a mára már hatalmas meteorit mennyiséget produkáló Észak-Nyugat Szaharai (a szakterminológiában NWA-áknak nevezett és mára már a 8700 db felett járó sorszámozottságú) meteoritokra,
  • rendkívül erős oxidáció (talán limonit, hamatit) a belső részeken (l. vágott felület) szintén 20 évnél régebbi meteoritra utal,
  • felülete kísértetiesen hasonló a sivatagi homok által felcsiszolt, szinte polírozott, fényes NWA-k felületére,
  • példaként hozzák fel a legnagyobb ismert darabszámot produkáló lengyel Pultusk meteoritot, melynek 150 évvel a hullás után sincs ilyen tükrös felszíne. Azért ezt a meteoritot hozzák fel példaként, mert a benešovihoz hasonló éghajlati és mállási körülmények között találták, egymástól nem nagy távolságra mindkét meteoritot,
  • az akondrit zárványok (jelesül eukritos jelleg) pl. a Haxtun meteoriton is felismerhetőek.
20141030_Benesov_kep3
Az 1868-as hullású Pultusk meteorit.

A vita tehát csak most kezdődött és érdekes színfoltja lesz a következő években a meteoritikának.

Hozzászólás

hozzászólás