A japán űrszondáról két robotszöcske ugrott a Ryugu kisbolygó felszínére

10073

A japán Hayabusa-2 űrszonda a Ryugu földközeli kisbolygó felszínére két kis robotszondát bocsátott le, amelyek az aszteroida felszínén „szöcske” ugrásokkal szökdécselnek, így változtatják a helyüket, miközben a rájuk szerelt kamerával és más műszerekkel tanulmányozzák a kisbolygót. Ezek az űrkutatás történetében az első aszteroida roverek, amelyek a kis égitest felszínén mozogni képes aszteroida-járók, igazi mérföldkövet jelezve a Naprendszer kis égitestjeinek kutatásában.

A 2014. december 3-án útjára indított japán Hayabusa-2 (Hajabusza-2 japánul „sólyom” vagy „vadászsólyom”) űrszonda célja a (162173) Ryugu (japánul „Sárkány Palotája”) földközeli kisbolygó részletes tanulmányozása és a felszínéről talajminta vételezése, majd annak a Földre való eljuttatása. A szonda sikeresen megérkezett az aszteroidához és 2018. június 27. óta kering körülötte (bár a kis égitestnek igen kicsi a tömegvonzási ereje, de manőverekkel a közelében tudják tartani a szondát). A Ryugu kisbolygó egy 800-900 méteres kis „tömzsi űrszikla”, amelyet a Hayabusa-2 szonda alábbi felvétele mutat be.

A Ryugu kisbolygó a japán Hayabusa-2 űrszonda által 2018. június 23-án készített felvételen mintegy 40 km távolságból (kép: JAXA, University of Tokyo, Koichi University, Rikkyo University, Nagoya University, Chiba Institute of Technology, Meiji University, University of Aizu and AIST).

Így néz ki a Hayabusa-2 űrszonda az aszteroida közelében a művész elképzelése
szerint.

A Hayabusa-2 űrszonda a Ryugu kisbolygó közelében Akihiro Ikeshita művészi elképzelése szerint (kép: JAXA, Akihiro Ikeshita).

A kisbolygó felszínére most lebocsátott, szökdécséssel helyet változtatni képes miniatűr szondák a MINERVA-II1 (MIcro Nano Experimental Robot Vehicle for Asteroid, the second generation) családhoz tartoznak és két kis szondából állnak, amelyeknek Rover-1A és Rover-1B az elnevezése. Érdemes közelebbről is megtekinteni a mini robotszondákat, amelyek kétségkívül a mai űrtechnika csúcsát jelképezik.

A Hayabusa-2 űrszonda fedélzetén szállítva a külső burkolathoz rögzített állapotban a két robot „szöcske”, a MINREVA-II1 és MINERVA-II2 (kép: JAXA, Aichi University of Technology, University of Aizu, Addnics corp, Antenna Giken Co., Ltd, ELNA, CesiaTechno, University of Tokyo, Tokyo Denki University, Digital Spice Corp, Nittoh Inc., Maxon Japan, DLR, ZARM).

A MINERVA-II1 roverek (Rover-1A és Rover-1B) hatszögletű kis „dobozok” mintegy 18 cm átmérővel és 7 cm magassággal, egyenként 1,1 kg tömeggel. Az alábbi képen a két MINERVA-II1 kis robotszöcske rover tekinthető meg.

A Hayabusa-2 MINERVA-II1 két robot „szöcske” rovere: Rover-1A (balra) és Rover-1B (jobbra), valamint mögöttük a szállító- és védőburkolatuk látható (kép: JAXA, Aichi University of Technology, University of Aizu, Addnics corp, Antenna Giken Co., Ltd, ELNA, CesiaTechno, University of Tokyo, Tokyo Denki University, Digital Spice Corp, Nittoh Inc., Maxon Japan, DLR, ZARM).

A szöcske mozgására emlékeztető ugrásokat a roverek alján levő rúgók biztosítják oly módon, hogy a roverek nem szöknek el az egyébként kis tömegvonzású aszteroidáról, hanem mintegy 15 méter magasra felszökkennek a felszíntől és kb. 15 perc múlva ismét felszínt érnek.

A Hayabusa-2 MINERVA-II1 két robot „szöcskéje” (Rover-1A és Rover-1B) a Ryugu kisbolygó felszínén a művész elképzelése szerint (kép: JAXA).

A két kis felszíni robot 2018. szeptember 21-én 04:06 világidőkor vált le a kisbolygó körül tovább keringő anyaszonda fedélzetéről. A Ryugu (és az űrszonda) mintegy 1,21 CsE naptávolságban és 2,13 CsE földtávolságban volt a két kis robot felszínre bocsátásakor. A Hayabusa-2 űrszonda a MINERVA-II1 robotok felszínre bocsátási műveletei közben egy „szelfit” is készített magáról, legalábbis a Ryugu kisbolygó felszínén megjelenő árnyékáról, amelyet az alábbi kép mutat.

A Hayabusa-2 űrszonda árnyéka a Ryugu kisbolygó felszínén mintegy „árnyék szelfi” jelenik meg. A szonda a felszíntől mintegy 80 méter magasságban volt a kép készítésekor a robot „szöcskék” kibocsátása körüli időpontban 2018. szeptember 21-én (kép: JAXA).

A robotroverek az anyaszondáról való elválásuk után lényegében szabadeséssel érték el a kis tömegvonzású aszteroida felszínét. A MINERVA-II1 Rover-1B a Hayabusa-2 szondától való elválást követően felvételt készített, amelyen a tovább keringő szonda és a Ryugu kisbolygó felszíne egyetlen képen látszik.

A Hayabusa-2 szonda MINERVA-II1 Rover-1B kamerája a tovább keringő anyaszondát (balra) és a Ryugu kisbolygó felszínét (jobbra) egyetlen képen mutatja 2018. szeptember 21-én 04:07 világidőkor (kép: JAXA).

A roverek a terveknek megfelelően a Ryugu kisbolygó északi féltekéjén érték el a felszínt. A MINERVA-II1 Rover-1A a kisbolygó felszínével történt érintkezés után visszapattant és a következő talajt érésig történő felszínközeli repülése közben felvételeket készített, amelyekből egyet az alábbi kép mutat.

A Hayabusa-2 űrszondáról a Rzyugu kisbolygó felszínére bocsátott robotszöcskék egyike, a MINERVA-II1 Rover-1A felszínről való felugrása utáni repülése közben készített felvétele 2018. szeptember 22-én 02:44 világidőkor. A kisbolygó durva felszíne balra látható, a kép jobb oldalán a túlexponált részek a Nap miatt történt becsillanások (kép: JAXA).

Ami a Hayabusa-2 által a Ryugu kisbolygó felszínére küldendő további robotokat illeti, a tervek szerint a MASCOT ez év októberében kerül majd a felszínre, a MINERVA-II2 harmadik rover pedig a következő évben. Az első tervezett talajminta-vételt októberre tervezik és a minta 2020-ban érkezik majd meg a Földre.

Érdemes felidézni, hogy egy szabálytalan alakú és felszínű kis égitest felszínén szökdécselő jármű (hopper rover) koncepciója nem új, hiszen már az 1980-as években a szovjet Fobosz szondák által a Mars Phobos holdja felszínén való helyváltoztatásra elkészítették. A szondák elindultak és el is értek a Marshoz, de a Phobosra való leszállás, illetve a program folytatása sajnos elmaradt a szondákkal történt egyéb technikai problémák miatt.

Izgalommal várjuk a Hayabusa-2 űrszondával kapcsolatos további híreket!

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó interntes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás