A Parker Napszonda második napközelsége

10050

A NASA Parker Napszondája április 4-én járt másodszor napközelben, amikor a Nap fotoszféráját 15 millió km-re közelítette meg, és egy óra alatt mintegy 343 ezer kilométert tett meg.

A NASA Parker űrszondája (Parker Solar Probe vagy Parker Napszonda) 2018. augusztus 12-i felbocsátása után két és fél hónappal máris űrtörténelmi rekordot állított fel: 2018. október 29-én megdöntötte a napközelség 43 millió kilométeres rekordját, amelyet még 1976 áprilisában állított fel a német-amerikai Helios-2 űrszonda. A tervek szerint a Parker-szonda a jövőben még közelebb fog merészkedni, egészen a napfelszíntől (fotoszférától) mért 6 millió kilométeres távolságig.

A Parker Napszonda április 4-én került ismét napközelbe, ez volt a második és egyben ismét rekorddöntő perihéliumátmenete.

A NASA Parker Napszondájának pályája (zöld) és helyzete 2019. március 28-án 15:00:00 világidőkor, mintegy egy héttel az április 4-i napközelsége előtt. Március 28-án a naptávolsága 0,2 CSE, földtávolsága 1,21 CSE volt, a Föld-szonda oda-vissza fényidő pedig 20 perc 7 másodperc. A későbbre tervezett napközelítések pályáit piros szín jelöli. A Merkúr, Vénusz és Föld pályái fehér színnel vannak jelölve (kép: NASA/Johns Hopkins University APL)

A szonda a Nap látható „felszínétől”, a fotoszférától mintegy 15 millió kilométer távolságban volt a mostani napközelsége idején. Ez a Nap-Föld középtávolság (149,6 millió km) körülbelül egytized része. Mivel a Nap egyenlítői rádiusza 695700 km, a Parker Napszonda a fotoszférától 21,6 naprádiusz (10,3 napátmérő) távolságra száguldott el: a napszonda óriási, 343000 km/h (95,27 km/s) pálya menti sebességgel haladt napközelben. Ennek a nagy sebességnek az érzékeltetésére érdemes meggondolni, hogy a Hold Föld körüli, kissé elliptikus pályájának földközelponti távolságától (362600 km) csak alig marad el a szonda 1 óra alatt megtett útja. Tehát a Földről indulva alig több mint 1 óra alatt elérhetné a Holdat.

Érdekesség még az is, ha egy képzeletbeli űrszondának akkora állandó sebessége lenne, mint most napközelben a Parker Napszondának, akkor mintegy 13 ezer év alatt érné el a Proxima Centaurit.

A szondát és műszereit speciális hővédő pajzs óvja a nagy napközelségek idején a Naptól. Most kb. egy héttel az aktuális napközelsége előtt, március 28-án olyan helyzetbe fordították a szondát, hogy a hővédő pajzsa megvédje központi csillagunk („hősugárzónk”) hőjétől. A szonda ilyen helyzetében korlátozott a földi rádiókapcsolat, ami március 30. és április 10. között szünetel, az ebben az időszakban gyűjtött mérési adatokat csak ez után fogja leküldeni a Földre.

A NASA Parker Napszondája a Nap közelében a művész elképzelése szerint. A szonda hővédő pajzsa a napközelség idején a Nap felé fordulva védi a szonda testét, berendezéseit és műszereit (kép: NASA/Johns Hopkins APL/Steve Gribben)

A Parker-szonda következő, vagyis harmadik napközelségére a tervek szerint ez év szeptember 1-jén kerül majd sor, lényegében hasonló távolságra a Naptól. Ezután december 26-án sor kerül a programban eltervezett hét Vénusz-közelségből a másodikra, aminek következtében a szonda pályája úgy módosul, hogy 2020. január 29-én lesz a negyedik napközelsége, amikor a mostani, április 4-i perihéliumnál is közelebb kerül a Naphoz, és nagyobb pályabeli sebességgel száguld majd el a közelében.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás