A NASA Parker Napszondája április 4-én járt másodszor napközelben, amikor a Nap fotoszféráját 15 millió km-re közelítette meg, és egy óra alatt mintegy 343 ezer kilométert tett meg.
A NASA Parker űrszondája (Parker Solar Probe vagy Parker Napszonda) 2018. augusztus 12-i felbocsátása után két és fél hónappal máris űrtörténelmi rekordot állított fel: 2018. október 29-én megdöntötte a napközelség 43 millió kilométeres rekordját, amelyet még 1976 áprilisában állított fel a német-amerikai Helios-2 űrszonda. A tervek szerint a Parker-szonda a jövőben még közelebb fog merészkedni, egészen a napfelszíntől (fotoszférától) mért 6 millió kilométeres távolságig.
A Parker Napszonda április 4-én került ismét napközelbe, ez volt a második és egyben ismét rekorddöntő perihéliumátmenete.
A szonda a Nap látható „felszínétől”, a fotoszférától mintegy 15 millió kilométer távolságban volt a mostani napközelsége idején. Ez a Nap-Föld középtávolság (149,6 millió km) körülbelül egytized része. Mivel a Nap egyenlítői rádiusza 695700 km, a Parker Napszonda a fotoszférától 21,6 naprádiusz (10,3 napátmérő) távolságra száguldott el: a napszonda óriási, 343000 km/h (95,27 km/s) pálya menti sebességgel haladt napközelben. Ennek a nagy sebességnek az érzékeltetésére érdemes meggondolni, hogy a Hold Föld körüli, kissé elliptikus pályájának földközelponti távolságától (362600 km) csak alig marad el a szonda 1 óra alatt megtett útja. Tehát a Földről indulva alig több mint 1 óra alatt elérhetné a Holdat.
Érdekesség még az is, ha egy képzeletbeli űrszondának akkora állandó sebessége lenne, mint most napközelben a Parker Napszondának, akkor mintegy 13 ezer év alatt érné el a Proxima Centaurit.
A szondát és műszereit speciális hővédő pajzs óvja a nagy napközelségek idején a Naptól. Most kb. egy héttel az aktuális napközelsége előtt, március 28-án olyan helyzetbe fordították a szondát, hogy a hővédő pajzsa megvédje központi csillagunk („hősugárzónk”) hőjétől. A szonda ilyen helyzetében korlátozott a földi rádiókapcsolat, ami március 30. és április 10. között szünetel, az ebben az időszakban gyűjtött mérési adatokat csak ez után fogja leküldeni a Földre.
A Parker-szonda következő, vagyis harmadik napközelségére a tervek szerint ez év szeptember 1-jén kerül majd sor, lényegében hasonló távolságra a Naptól. Ezután december 26-án sor kerül a programban eltervezett hét Vénusz-közelségből a másodikra, aminek következtében a szonda pályája úgy módosul, hogy 2020. január 29-én lesz a negyedik napközelsége, amikor a mostani, április 4-i perihéliumnál is közelebb kerül a Naphoz, és nagyobb pályabeli sebességgel száguld majd el a közelében.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
- Parker Solar Probe (JHUAPL)
- Parker Solar Probe approaches second solar encounter (NASA blogs, ?arch 28, 2019)
- Parker Solar Probe makes second close pass by Sun (Astronomy Now, 4 April 2019)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Rekordokat dönt a Parker űrszonda: soha nem jutott még ilyen közel ember alkotta eszköz a Naphoz (MCSE, 2018.11.05.)
- Útnak indult a “napsúroló” Parker űrszonda (MCSE, 2018.08.14.)