A sikertelen fúrás után egyből két mintát is gyűjtött a Perseverance marsjáró

2474

Szeptember 6-án sikeresen befejezte az első furatminta eltárolását a NASA Perseverance marsjárója. A begyűjtött kőzetmag, ami alig vastagabb egy ceruzánál, légmentesen lezárt titán csőben várja, hogy a jövőben egy másik küldetés összeszedje és visszareptesse a Földre. Habár elsőre nem sikerült a mintagyűjtés, most már nem egy, hanem kettő mintatartó csövet is sikerült megtölteni. Az izgalmasnak ígérkező kőzetek és regolit (kőzettörmelék és por keveréke) azonosításán és összegyűjtésén, illetve az ősi marsi élet nyomainak kutatásán túl a Perseverance marsjáró a Jezero-kráter geológiai történetét is vizsgálja, a régió régi lakhatóságának, illetve klímájának szempontjából. A mintavétel módjáról részletesen korábbi cikkünkben olvashatnak.

Az első kőzetminta fényképe, amit a Perseverance marsjáró összegyűjtött. A kőzetmag a titánból készült csőben látható, a fényképet a mintagyűjtő rendszer kamerája (Sampling and Caching System Camera, vagy röviden CacheCam) készítette. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

A fúrási kísérlet szeptember 1-jén kezdődött, mikor a rover robotkarjának végén található fúró megcélozta a lapos, aktatáska-méretű, Rochette becenévre hallgató követ. A fúrást követően a robotkar a rover ,,fején” található Mastcam-Z kameráihoz vitte a mintatartó csövet, hogy a földi irányítóközpont emberei meg tudják erősíteni, sikeres volt-e a fúrás. Miután megbizonyosodtak róla, hogy a csőben van a kőzetmag, elküldték a parancsot a minta feldolgozásának folytatására. Ez szeptember 6-án fejeződött be, mikor a Perseverance átmozgatta a 266-os számú csövet a rover belsejébe, ahol mérés és fényképezés után hermetikusan lezárva betette a tárolóba.

A Mastcam-Z első fényképei, melyeken látszik, hogy sikerült összegyűjteni a kőzetmintát. Ezeknek a képeknek alapján indították el a minta feldolgozási folyamatát. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS)

Az első minta a Montdenier becenevet kapta. A Perseverance csapata nem állt itt meg, hanem egyből egy második mintát is begyűjtöttek a Rochette kőből, ami szeptember 8-i sikeres eltárolása után a Montagnac nevet kapta. A két begyűjtött minta, illetve a rover első, sikertelen mintavétele is segít a vulkanikus aktivitás, illetve víz alakította térség fejlődéstörténetét összerakni.

A küldetés első mintáját egy bazaltos kőzetből gyűjtötték, ami vélhetőleg lávafolyások következtében alakulhatott ki. A radiometriai kormeghatározáshoz különösen sokat segítenek a vulkanikus kőzetekben található kristályos szerkezetű ásványok. Minden egyes minta egy nagy, kronológiai kirakó része; megfelelő sorrendbe téve őket ki tudjuk rajzolni a kráter fejlődéstörténetének legfontosabb eseményeinek idővonalát. Ilyenek például a kráter keletkezése, a krátertó megjelenése, eltűnése, illetve a Mars éghajlatának változásai is.

Mi több, ezekben a kőzetekben különféle sókat is megfigyeltek, amik akkoriban keletkezhettek, mikor a kőzetekben levő eredeti ásványokat átalakította a rajtuk keresztülfolyó talajvíz; vagy, ami valószínűbb, hogy a víz elpárolgása során váltak ki. Az első két mintában talált sókban akár még az ősi marsi vizet csapdázó buborékok is lehetnek. Ha sikerül ilyeneket kimutatni, ezek egyfajta mikroszkopikus időkapszulaként mesélhetnek nekünk az ősi Mars lakhatóságáról és éghajlatáról.

A Perseverance kutatócsoportja eddig is tudta, hogy annak idején a Jezero-kráterben tó lehetett; a kérdés az, hogy vajon mennyi ideig. Nem lehetett kizárni, hogy a tó mindössze egy ,,szemvillanásnyi” ideig lehetett jelen, azaz hirtelen feltöltötte a krátert, majd alig 50 év alatt ki is száradt. A begyűjtött mintákon megfigyelt átalakulás mértékéből ítélve viszont úgy gondolják, hogy hosszú időn keresztül lehetett talajvíz a területen. Habár azt még nem lehet megmondani, hogy a kőzeteket alakító víz évezredekig, vagy évmilliókig volt jelen, egyre biztosabb, hogy elég hosszú időn át ott lehetett a mikroszkopikus élet számára alkalmas feltételek kialakulásához.

A két fúrás nyoma a Rochette kövön. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Következő lépésként a rover terv szerint a kb. 200 méterre levő South Séitah névre hallgató tartományba indul mintát venni. A most vizsgált kőzetek valószínűleg a Jezero-kráter fenekén található kövek közül a legfiatalabbak. A következő terület azonban vélhetőleg idősebb, így az ott begyűjtött kőzetminták segíteni fognak a kráter fejlődéstörténetének feltárásában. Október elejével minden marsi küldetés ,,szabadságra megy” a Mars konjunkció miatt, így várhatóan csak ezután az időszak után kerül sor az újabb mintavételre.

Forrás: NASA JPL, NASA

Hozzászólás

hozzászólás