A Földön kívüli élet kutatása évtizedek óta (mondhatni) egyet jelent azon égitestekkel, amiken nagyobb mennyiségű víz, tavak, óceánok találhatóak, vagy voltak a múltban. Egy új tanulmány azonban arra világít rá, hogy nem a víz mennyisége számít, hanem a vízmolekulák effektív koncentrációja – más néven, a vízaktivitás. A Nature tudományos folyóiratban publikált kutatásban arról is beszámolnak, miszerint a nagy médiaport kavart vénuszi foszfin és az ebből feltételezett, légkörben lebegő élőlények létezése nem valószínű.
A Dr. John E. Hallsworth vezette projektben olyan módszert dolgoztak ki, mellyel ki tudják számítani a bolygók légkörének vízaktivitását. Ezzel a megközelítéssel vizsgálva a Vénusz kénsavas felhőzetét azt találták, hogy az ottani vízaktivitás mintegy százszor alacsonyabb a földi életnek szükséges minimális értéknél. Az eredményeik szerint ugyanakkor a Jupiter felhőrétegében elég magas a víz koncentrációja és a hőmérséklet is megfelelő.
A kutatás abból a szempontból is időszerű, hogy a következő években a NASA és az ESA összesen három küldetést indít a Vénuszhoz. A Vénusz légkörét is fogják alaposan vizsgálni, így lesz lehetőség leellenőrizni a fenti eredményeket. Dr. Philip Ball, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy a Földön kívüli élet keresésének megközelítése olykor eléggé egyszerűsített: csak víz legyen. A friss eredmények azt mutatják, hogy a folyékony víz nem tehető ilyen könnyedén egyenlővé a lakhatósággal. Arra is gondolnunk kell, hogy a földihez hasonló élőlények hogyan tudják biológiai céllal hasznosítani.
A vizsgált bolygók légkörének vízaktivitását nem modellel számították ki, hanem kizárólag közvetlen megfigyelésekből származó légnyomás, hőmérséklet és vízkoncentráció adatokkal dolgoztak. A Jupiteren és a Vénuszon kívül a Földre és a Marsra is számoltak, illetve megmutatták azt is, hogyan lehet a módszerüket exobolygók esetén alkalmazni. Habár az új eredmények alapján sem lehet kijelenteni, hogy ahol megfelelőek a körülmények, ott biztosan van élet, de rámutat arra, hogy eddig nem célzott helyeket is érdemes számításba venni.
Forrás: Queen University of Belfast
