Akár élhető körülmények is uralkodhatnak ezen az esős exobolygón

5091

A legújabb kutatási eredmények szerint élhető körülmények is uralkodhatnak egy csillagászati értelemben közeli exobolygó felszínén, melynek légkörében korábban esőfelhőket találtak. A K2-18b jelű exobolygó tőlünk 124 fényév távolságra található, átmérője pedig 2,6-szer nagyobb a Földünkénél. A bolygó hidrogéngazdag légkörében tavaly először detektáltak folyékony vízből álló felhőket – erre korábban, ilyen kis méretű bolygó esetén, nem volt még példa.

A K2-18b bolygó a Földnél nagyobb, a Neptunusznál kisebb, csillagának a lakhatósági zónájában kering, tehát megmaradhat rajta a folyékony víz. A felszínéről azonban nem sokat tudni; elképzelhető, hogy sziklás felszíne és vékony légköre van, mint a Földnek, vagy vastag, hidrogénből álló atmoszféra veszi körül a nagy nyomású, víz-ammónia óceánokat és fémes magot, mint a Neptunusz esetén. Ez utóbbi lehetőség kevésbé kedvez az általunk ismert életnek.

Művészi elképzelés a K2-18b exobolygóról, melyet akár hatalmas óceánok is boríthatnak. (©Amanda Smith)

A The Astrophysical Journal Letters tudományos folyóiratban megjelent brit tanulmányban az exobolygó tömegét, méretét és korábban, egy csillagfedés során kimért spektrumát figyelembe véve kiszámították, milyen légkörök jöhetnek szóba. A bolygó légkörében levő molekulák ugyanis a fényt bizonyos frekvenciákon elnyelik, így, ha a csillag fénye felénk tartó útján áthalad rajta, a mért fény spektruma árulkodni fog a légkör összetételéről. A számított valószínűségek alapján behatárolták a bolygó belső szerkezetét is. A végeredményük pedig a következő: a K2-18b magja lehet egy szinte színtiszta vasgolyó, vaskos hidrogén légkörrel, vagy valami egészen Neptunusz-szerű is, de akár egy vízbolygó vékonyabb atmoszférával és a földi óceánokhoz hasonló víztömegekkel is összhangban van a jelenlegi adatokkal. A légkörre vonatkozó eredmények szerint az atmoszféra hidrogéndús, a víz térfogati aránya 0,02% és 14,8% közé esik, ami összhangban van a korábbi vizsgálatokkal. A metán és ammónia relatív hiánya alapján a légkör nincs kémiai egyensúlyban.

A vizsgálatnak két fő üzenete van: egyrészt a potenciálisan lakható helyeket tényleg nem csak a Naphoz hasonló csillagok körül érdemes keresni, másrészt viszont a jelenlegi megfigyeléseink pontossága mellett a bolygó- és légkörmodellek még mindig eléggé nagy bizonytalansággal terheltek. A rendszer részletesebb vizsgálatában a James Webb infravörös űrteleszkóp fontos szerepet fog játszani, várhatóan a 2020-as évek első felében.

Forrás: Science

Hozzászólás

hozzászólás