Lezajlott a 2018-as nemzeti középiskolás csillagászati verseny és annak döntője, amelynek eredményeként a szervezők kiválasztották azt a bő, 10 főből álló keretet, amelynek tagjai már meg is kezdték a célzott felkészülést az idei nemzetközi csillagászati olimpiára (IOAA 2018).
Habár a csillagászat még mindig nem nyerte el önálló tantárggyá történő minősítését – mégis, az EMMI és a hazai tehetséggondozási program irányítóinak/koordinálóinak jóvoltából a matematika, fizika és további szaktárgyak egyenrangú társaként évek óta jelen van a világ magyar ajkú népességének középiskolás korosztálya számára lehetséges versenyzési témaként. A versenyeztetésre szerveződött, és mostanra már jól összeszokott csapatként működő szakmai konzorcium tagjai az ország valamennyi nagy, professzionális csillagászati intézményei és civil szervezetei képviseletében dolgoznak együtt a közös ügy érdekében.
2017 őszén, a felhívás közzététele után legnagyobb örömünkre a tavalyi évhez képest tovább növekedett a benevezett diákok száma. A bekapcsolódó iskolák száma azonban még mindig stagnál: 21 kárpát-medencei középiskola és egy tudományos élményközpont (a debreceni Agóra) küldött diákokat, valamint egy amerikai középiskolában tanuló magyar diák is nevezett. Érdekes módon az előző évi versenyben részt vett néhány iskola idén elmaradt, viszont szerencsére ugyanannyi újabb bekapcsolódott. Bízunk benne, hogy a következő tanévre sikerül visszacsalogatnunk az idén elmaradtakat, és az újak is maradnak, sőt – még újabbakat tudunk majd megnyerni az ügynek. Ehhez mindent igyekszünk elkövetni. Kollégáink propagálták versenyünket az Országos Fizikatanári Ankéton, cikkekben és az interneten is jelentkezünk időről időre. 2018-tól kezdve pedig rendszeresen kapunk felületet a KöMaL-ban is. Habár – látszólag – nincs tétje, hozadéka a csillagászatban való elmélyedésnek, de egyre több tanár felismeri, hogy a matematika és fizika tanítását igen jól támogatja. A csillagászat iránt lelkesedő, versenyző diák a fizikát és matematikát sokkal motiváltabban, és sikeresebben fogja tanulni, hiszen ezekkel felvértezve tud eredményes lenni nálunk is.
A versengés 2017 októberében indult, alapvetően a www.bajaobs.hu/IOAA honlapon kiadott információk, valamint a benevezett tanárok E-mail címeire küldött rendszeres levelek útján. Az előző évben kialakult rend szerint, minimális változtatással, három bevezető forduló végén alakult ki a nyilvános döntőbe behívható legeredményesebb diákok listája. A fordulókat a benevezett iskolák helyben, maguk választotta termekben, felügyelő tanárok által ellenőrzötten bonyolították le, amihez aznap délig küldtük ki a helyben kinyomtatandó tesztlapokat. Minden forduló keddi napon, délután 3-5 között, két óra időtartamban zajlott le, ezalatt kellett a diákoknak minimális segédeszköz-használattal megoldaniuk a kiosztott tesztlapokat. Ezeken néhány oldalban számolási feladattal, tudásanyagot felmérő totó-szerű kérdőívvel és egyéb kérdésekkel találkozhattak a versenyzők. A konkrét dátumok: 2017. október 3., november 7. és 2018. január 9. voltak. A megoldásokat borítékban kellett legkésőbb másnapi postabélyegzővel a megadott címünkre elpostázni. Ezúton is megköszönjük valamennyi tanár és iskolai adminisztrátor segítségét, közreműködését, amivel a verseny lebonyolításához hozzájárultak – mindenki a várakozásoknak megfelelően, időben és példaszerűen tette a dolgát. Nagyon jó tapasztalataink voltak e téren. A témakörök az alábbiak voltak:
-
forduló: Gravitációs törvény, Kepler-törvények, geometriai optika (távcsövek), égitestek geometriai távolságmérése, parallaxis
-
forduló: A csillagok látszó és abszolút fényessége, magnitúdóskála, távolságmérés az Univerzumban: távolságmodulus, geometriai módszer (látószög), Doppler-módszer (színképvonalak eltolódása), Hubble-törvény, az égitestek látszó mozgása az égbolton (cirkumpolaritás, égitestek horizont felett töltött ideje), Naprendszer, csillagászattörténet
-
forduló: Minden más, ami az első két fordulóban nem szerepelt
A harmadik forduló formailag eltért az első kettőtől: itt számítógépen megoldandó „adatfeldolgozási”, ill. „képfeldolgozási” feladat elé állítottuk a diákokat. E téren pedig külön meg kell köszönnünk az iskolák együttműködését, informatikusaik segítségét. Ez a forduló is rendben zajlott le, a tanárok felkészítették a versenyzésre használt számítógépe(ke)t, telepítették a kért szoftvereket. Valamennyi bevezető fordulós feladat és megoldásaik a már bemutatott című honlap „AKTUÁLIS TANÉVI VERSENY” menüpontja alatti „FELADATOK” menüben található linkre kattintva tölthető le, és nézhető meg. Ezt különösen javasoljuk a jövőre vetélkedni szándékozó tanároknak és diákoknak is. Ilyen stílusú lesz várhatóan a következő évi versengés is – a felkészüléshez mindenképpen segít az előző évi anyag ismerete.
Látva az általánosan lelkes részvételt és a megnövekedett számú versenyzői kört, a zsűri úgy döntött, hogy megemelt létszámban hív be a nyilvános döntőre diákokat, és köszönhetően a közben elnyert pályázati támogatásnak, ismét kétnaposra tervezte a döntőt. Így a 2018. március 2-3-ára az Agóra Tudományos Élményközpontba (Debrecen) kitűzött döntőre 24 diák kapott meghívást. Korlátozott számban felkészítő tanárok és szülők is lehetőséget kaptak a részvételre, ezzel is tovább erősítve a döntő „nyilvános” jellegét.
A döntő szakmai színvonalát ismét a jól összeszokott zsűri biztosította: Prof. Dr. Szatmáry Károly (elnök, Szegedi Tudományegyetem), Dr. Borkovits Tamás (SZTE Bajai Obszerva- tóriuma), Dr. Kovács József (ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium), Dr. Szalai Tamás (Szegedi Tudományegyetem), Prof. Dr. Szabados László (MTA CSFK KTM Csillagászati Intézet). A helyi lebonyolítást pedig a következő szakembergárda végezte: Dr. Hegedüs Tibor (fő koordinátor, SZTE Bajai Obszervatóriuma), Ruzsics Krisztina (SZTE Bajai Obszervatóriuma), Kovács Gergely (Agóra Tudományos Élményközpont), Nyerges Gyula (TIT, Budapesti Planetárium), Soha Rudolf Ferenc (Agóra), Udvardi Imre (Könyves Kálmán Gimnázium, Újpest), Vágó Mercédesz (Agóra), Zajácz György (Agóra). Külön köszönetet mondunk a döntő fő védnökének: Somogyi Bélának, az Agóra Tudományos Élményközpont igazgatójának, aki a vezetése alatt álló intézmény szinte valamennyi erőforrását a döntő szolgálatába állította a két napban, valamint Besenyődi Anikónak, az Élményközpont grafikusának, akinek segítsége nélkül a helyszínen módosult feladatlapok, a végső oklevelek és egyéb anyagok kinyomtatása nem lett volna megoldható.
A megadott kezdő időpontra két diák kivételével mindenki megjelent, szép számú felnőtt kísérővel együtt. Az Agóra konferenciatermében, 2018. március 2-án, pénteken, röviddel 11:00 után, a zsűri elnökének nyitó beszédével kezdődött a program. A fővédnök hivatalos távollétében Soha Rudolf Ferenc, a vendéglátó intézmény szakmai csoportvezetője köszöntötte a megjelenteket, ismertette röviden az intézmény kínálta aznapi lehetőségeket és az egyéb helyi tudnivalókat. Végül Hegedüs Tibor a megnyitó utáni első forduló szabályait és a verseny délelőtti menetrendjét, lebonyolítási ütemezését foglalta össze.
A konferenciateremből azonnal az elméleti fordulónak helyszínt adó „zöld szemináriumi terembe” vonultak át a diákok, ahova csupán egy nem programozható (és grafikus kijelzővel sem ellátott) zsebszámológépet, írószert, vonalzókat és szögmérőt, körzőt vihettek magukkal – a konstansok minimális segítséget nyújtó táblázatát a feladatsorral együtt kapták meg. A szokásos módon szétültetve, és a teremben jelen lévő felügyelő ellenőrzésével biztosítottuk a teljesen önálló munkát.
A közeli egyetemi étkezdében elfogyasztott közös ebéd után következett az adatfeldolgozási forduló, amelyben két turnusban ülhettek számítógépekhez a versenyzők, az Agóra fizikalaborjában. Így a frissítő kávészünetet is két részletben élvezhették. A versengés ideje alatt a diákokkal együtt érkezett felnőtt kísérők ingyenesen látogathatták az Élményközpont kiállításait, reguláris planetáriumi vetítéseit, kipróbálhatták interaktív látványosságait. Ezt a turnusokban lebonyolított fordulók pihenőben lévő diákjai is élvezhették.
A vacsora időpontjáig függőben maradt fő kérdés az volt, hogy vajon le lehet-e bonyolítani a szabad égbolt alatti távcsöves észlelési (gyakorlati) fordulót? Sajnos a vastag felhőzet minden reményt szertefoszlatott, így az ilyen esetre előkészített észleléstechnikai és égboltismereti feladatokat tartalmazó tesztlapot kellett az elméleti fordulóval azonos körülmények között kitölteniük este 7 és 9 között.
A zsűri a délutáni adatfeldolgozási forduló alatt már megkezdte az elméleti feladatok javítását, pontozását, és az újabb fordulók anyagainak kézhez vétele után azokkal folytatták. Másnap délelőtt is folytatódott a munka, mert a korábbi döntőkhöz képest több dolgozat alapos átnézése bőven adott munkát.
Második nap, szombaton reggel 9-kor kezdték meg a fiatalok az utolsó, planetáriumi fordulót, amelyet a feladatokat elkészítő szakemberek az Agóra 8 méter átmérőjű felfújható digitális égboltja alatt vezettek le két váltásban.
Végül, a pontozások befejezéséig, ill. az összesítés, a végső sorrend kialakulásáig és az oklevelek kitöltésének idejéig egy tanulságos, érdekes előadási összeállítást hallgathattak meg a jelenlévők. Az Agóra második emeleti piros termébe elviekben az intézményt éppen látogató külső érdeklődők is beülhettek az előadásokra. A versenyző diákok és kísérőik, az éppen már feladattal nem leterhelt zsűritagokkal és szervezőkkel együtt enélkül is népes közönséget biztosítottak. Az alábbi három előadás töltötte ki az eredményhirdetésig tartó időt: Gyarmathy István (HNP): Hortobágyi csillagoségbolt-park – Pásztorok és a csillagos ég; Dr. Fülöp Zsolt (Atomki): A csillagok atommagfizikája; Dr. Hegedüs Tibor (SzTE): Tudás- és élményszerzés (avagy a csillagászati versenyek szerepéről).
A nagy izgalmakkal várt eredményhirdetésre az előadási blokk után, újra a nagy konferenciateremben került sor szombaton 12:30-kor. Szokás szerint először a zsűri elnöke röviden áttekintette a két nap történéseit, a zsűri általános tapasztalatait megosztva a közönséggel. Végre felszállhatott a füst, és előbb a három „dobogós” helyezett nevére derülhetett fény, majd pedig a teljes pontozási lista kivetítésével a további sorrend is kiderült.
Mindenki kapott emléklapot, és az MCSE, valamint a felajánló támogató cégek kisebb-nagyobb ajándékait – az első három helyezett pedig természetesen értékes távcsöveket. A zárszó során elhangzott az is, hogy a zsűri döntése értelmében a legjobb tíz diák került a nemzeti válogatott keretbe, és kezdheti meg a felkészülést a 2018. évi nemzetközi diákolimpiára. Íme az összefoglaló táblázat:
Persze minden valószínűség szerint majd csak öten utazhatnak közülük, de nem feltétlenül a döntőn legjobban szerepelt 5 fő. A nyári végső megmérettetés fog dönteni ebben a kérdésben. Addig pedig még számos hétvégi bentlakásos felkészítésen vesznek részt, és változhat a teljesítményük is. Nem lesz késő még a nyár végi végső döntés sem, hiszen a nemzetközi tornára valószínűleg csak novemberben kerül sor Kínában, így a névre szóló repülőjegyek megrendelése akár szeptember végén is ráér.
A közös svédasztalos ebéd után nem mindenki mondott búcsút egymásnak és a vendéglátóknak, hiszen délután még egy közös szakmai intézménylátogatást biztosított a résztvevőknek az Atomki, az egyik délelőtti előadó, Dr. Fülöp Zsolt fizikus vezetésével.
Az idei döntő is jó hangulatban telt, valamennyien sokat tanultunk, fontos tapasztalatokat szereztünk. A márciusi masszív hóesés különlegessé tette az amúgy „tavasziasra” tervezett megmérettetést, de ez nem vette el senkinek sem a kedvét – mind a rendezők, mind a résztvevők a maximumot nyújtva vették ki részüket az esemény sikerességéből. Az anyagi támogatást idén az alábbi pályázatok és szponzorok biztosították: Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő NTP-TMV-17-0144 sz. pályázata, Agóra Tudományos Élményközpont, AstroTech KFT., Bajai Obszervatórium Alapítvány, Budapesti Távcsőcentrum, Magnitúdó Csillagászati Egyesület, Magyar Csillagászati Nonprofit KFT., Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület, valamint a magyar csillagászati diákolimpiáztatás szakmai konzorciumának tagjai: a Szegedi Tudományegyetem (és annak Bajai Obszervatóriuma), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (és annak Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma), az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete és a TIT Budapesti Planetáriuma. Mindenkinek köszönet, aki segített az egyre több évre visszatekintő hagyományt tovább éltetni és a csillagászat ügyét e téren is szolgálni.
