Holdfény ihlethette Frankenstein történetét

1210
Valamikor 1816 júniusában, a Genfi-tó közelében lévő Villa Diodatiban egy sötét és viharos éjszakán az akkor mindössze 18 éves Mary Shelley, későbbi férje, Percy Bysshe Shelley, mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Lord Byron és John Polidori kísértetes történetek felolvasásával múlatták az időt. Az este folyamán Lord Byronnak az az ötlete támadt, hogy versenyt hirdet: a jelenlévőknek valami hasonló, félelmetes sztorit kellett írniuk. Mary Shelley története később Frankenstein címmel látott napvilágot; a híres regény 1831-es kiadásának bevezetőjében az írónő arról ír, hogy napokig kellett várnia, hogy valami használható ötlete támadjon, és ez az ötlet egy rémálmot követően született meg egy holdfényes éjszakán.

A bevezető igazságtartalmát azonban sokan vitatják. Byron felhívásának általánosan elfogadott időpontja június 16. (annak ellenére, hogy erre egy forrásban sincs határozott utalás), Polidori naplójának egy bejegyzése pedig arról szól, hogy 17-én már mindenki dolgozott a saját történetén. A kritikusok ezek alapján mondják azt, hogy Shelley rövid időn belül nekiállt az írásnak, és a Frankenstein bevezetőjében leírtak csak a történések kiszínezéséül szolgáltak, ami tovább növelhette a könyv reklámértékét.


A Texas State University csillagászai a Genfi-tó partján (www.txstate.edu).

Egy texasi kutatócsoport (Donald Olson, Russell Doescher, Marilynn S. Olson, Ava G. Pope és Kelly D. Schnarr) elhatározta, hogy csillagászati módszerekkel választ keres a kérdésre, vajon valós információkon alapul-e Shelley sztorija. A kulcs a holdfény volt. A leírás szerint az írónő képtelen volt használható ötlettel előállni egészen egy másik, szintén késő estig tartó beszélgetés napjáig. Ezen beszélgetés filozófiai jellegű volt, az élet természetéről folyt, és éjfél után ért véget. Miután Shelley végre ágyba került, egy félelmetes rémálmot volt kénytelen átélni, amelyben egy férfi egy halott figurát próbált életre kelteni. Shelley hirtelen felébredt, és látta, hogy holdfény szűrődik be ablakán. Másnap pedig neki is látott az írásnak.

Fennmaradt levelek és egyéb dokumentumok alapján Byron és Polidori június 10-én érkezett Villa Diodatiba, így a versenyfelhívás lehetséges időpontja június 10. és 16. közé esik. A kutatók 2010 augusztusában utaztak Svájcba, hogy a helyszínen próbálják meg rekonstruálni a történteket. Kiterjedt topográfiai méréseket végeztek a villa környékén, és számításba vették az 1816-os időjárási feljegyzéseket is. Kiszámították, hogy a Hold június 16-án éppen hajnali két óra előtt bukkant fel a dombok mögül, hogy aztán bevilágítson Shelley hálószobájának ablakán. Mindez egybevág az előszóban olvashatókkal. Polidori naplójában továbbá olvashatunk egy június 15-re datált, hosszúra nyúlt beszélgetésről, ami szintén Shelley verzióját erősíti meg.


Frankenstein doktor "kreálmánya", azaz Borisz Karloff az 1931-es, eredeti filmben. Érdekesség, hogy eredetileg a magyar származású színészlegendának, Lugosi Bélának – akinek a nevét kisbolygó is viseli – ajánlották fel a szörny szerepét, de ő inkább Drakulát választotta (forrás: www.altfg.com).

A csillagászati bizonyítékok tehát arra utalnak, hogy Shelley holdfény okozta rémálma valóban bekövetkezhetett, méghozzá 1816. június 16-án hajnali 2 és 3 óra között. Byron a versenyt a birtokra érkezés után találhatta ki, de valószínűleg még június 13-a előtt. A texasi csillagászok szerint tehát nincs ok arra, hogy kételkedjünk az írónő igazát illetően, mindezt pedig a fennmaradt írásos dokumentumokra és az általuk elvégzett vizsgálatokra alapozzák.

Az érdekes "kutatómunka" részleteiről a Sky & Telescope magazin 2011. novemberi számában lehet olvasni.

Forrás: Texas State University News, 2011.09.26.

Hozzászólás

hozzászólás