Távol Ausztráliától: három kontinensen hírportálunk szerkesztősége

654

A Meteor 2008 januári számában jelent meg egy hosszabb lélegzetű útibeszámolóm a Wilson-hegyi CHARA optikai interferométernél tett látogatásomról 2007 júliusában. A lényeg tömören: bő fél évvel ezelőtt méréseket végeztem néhány északi vörös óriás és szuperóriás csillagról, melyek célja interferometrikus korongképek felvétele volt az égitestek "felszíni" alakzatairól. Bizonyos elméletek szerint ugyanis a konvektív energiaterjedés, azaz a csillagok gázanyagának a forrásban lévő vízhez hasonló bugyogása markánsan megváltozik a felfúvódott óriáscsillagokban, s elképzelhető, hogy a Nap több millió konvektív cellája helyett (ez az ún. granuláció) egy óriáscsillagon alig néhány, esetleg néhány tucat óriási cella létezik – ezek pedig a hidegebb és forróbb gázt elkülönítve sötétebb és világosabb foltokként lennének láthatók, ha fel tudjuk bontani korongjukat.

A következő egy hétben kísérletet teszek az asztroblog "igazi" blogként való hasznosítására: egyfajta útinaplóként szeretném rögzíteni, mikor merre járva mi is történt. Minthogy asztroblogról van szó, természetesen a tanulmányút szakmai részletei fognak dominálni, s remélhetőleg egy hét múlva semmissé válik a januári Meteor cikkének zárómondata, miszerint "új tudományos eredményekről egyelőre még nem tudok beszámolni".

Végezetül néhány apró megjegyzés:

  • mint a cím is elárulja, távollétem alatt is marad szerkesztőségi tag Sydney-ben, így pár nap erejéig Európától Amerikán át Ausztráliáig fog átívelni a hirek.csillagaszat.hu gárdája;
  • ez ídő alatt elképzelhető, hogy a szokottnál kevesebb hírünk fog megjelenni, bár igyekezni fogok az időhiányom hatásait minimalizálni a kigördülő hírek mennyiségében és ellenőrzöttségi fokában;
  •  március 10-étől viszont minden visszatér a megszokott mederbe.

Sydney, március 1., 09:27 AEDT

Hozzászólás

hozzászólás